Az írás folyamata

Az írás folyamata
gondolkodj, írj, szerkessz, csiszolj

Megírni egy könyvet hatalmas teljesítménynek tűnik, és nem tagadom, az is, de nekem sosem tűnt valami bonyolultnak. A trükk igazából abban rejlik, hogy olyan tartalma legyen a könyvednek, ami érdekel másokat. (Na, ennek sikerében már nem vagyok teljesen biztos.) Még valamikor régebben írtam egy Hogyan írok könyvet? című bejegyzést, amiben leírtam az első három könyv történetének kialakító folyamatát. Most ezen a vonalon haladnék kicsit tovább, illetve kicsit részletesebben, és az írás folyamata lenne az, amiről részletesebben beszélnék. Nem konkrétan A csikó, aki tűzben születettre lenne kiélezve ez a bejegyzés, hanem úgy általánosságban szólnék (mert nemrég elkezdtem egy újabb könyv kidolgozását, amiben már emberek a főszereplők).

Az írás folyamata – Az ihlet

Ahhoz, hogy könyvet írjak, először is szükségem van a könyvírás legfontosabb kellékére, az ihletre. Köztudott, hogy a Futó tűz cselekménye (részben) egy rajzból érkezett. Ültem a rajz fölött, és néztem, és jött Főnix, meg a születési körülményei. Nem volt meg ennél több az egész könyvből. Aztán, ahogy írtam, szépen jöttek az újabb és újabb részletek, amikből végül összeállt a könyv.

A legújabb könyvötletem nem más, mint a Dragon Age: Inquisition hatására pattant ki az agyamból. Senki ne arra gondoljon, hogy újraírom a történetet más nevekkel. Csupán annyi történt, hogy eszembe jutott, mennyire szeretnék több Tolkien, Trónok harca meg Witcher-szerű könyvet, meg egy Dragon Age könyvet. (Kevesebb erőszakkal és gyilkolással azért.) Aztán eszembe jutott, hogy író vagyok, tehát írhatnék én egy ilyen könyvet.

Az írás folyamata – A történet kidolgozása

Az írás folyamataMíg a Futó tűznek egyáltalán nem volt kidolgozott cselekménye, a Főnix-történetek lezárása utáni könyvötletemnek már van.  Neki lehet ugrani a könyvírásnak egyetlen gondolatból is, mert előbb-utóbb lesz abból egy teljes történet, de nekem most kivételesen azért készült el előbb a történet tömör leírása, mert közben még az ötödik könyvemen dolgoztam.

Jó, persze, előtte még eltöltöttem pár álmatlan éjszakát, hogy fejben kidolgozzam, mi is az alaphelyzet, mi az új világ, kik a szereplők, és mi a fő történetszál. Onnantól pedig már csak annyit kellett megterveznem, hogy hogyan jussak el A pontból B pontba.

Miután olvastam pár hasonló témájú könyvet (7 db Witcher könyvet 😉 ), és megnéztem pár filmet, jobban láttam magam előtt, hogy milyen stílusban is építsem fel a részleteket. Mindig jó ötleteket meríteni más alkotásokból, de ez nem lopás, mert nem egy az egyben emelek ki egy bizonyos dolgot, hanem látom, hogy van olyan, és azt továbbgondolva, átalakítva teljesen mást kapok. Csak az ihletet vettem egy könyvből vagy filmből.

Amúgy is, annyi könyv van a világban, hogy a történetek már csak egymást ismétlik, más csomagolásban. Nem igazán lehet már teljesen, abszolút egyéni történettel előállni, legalábbis olyannal, ami semmilyen könyves klisét nem tartalmaz.

Az írás folyamata – A tényleges írás

Az írás folyamataHa megvan a motiváció, és megvan az ötlet, már csak a könyv megírása maradt hátra. Erre nincsen konkrét folyamatom, csak írom, ami jön, nagyjából haladva az előre megírt vázlatom mentén. A végén úgyis teljesen el fogok térni tőle. De, a történet maga nem minden.

  1. Kellenek szereplők, akiknek van egy bizonyos jelleme, amit tartani kellene a könyv során, és a legfontosabb, kell nekik egy név. Én ódzkodom a magyar nevektől, nem fogom egyetlen szereplőmet sem az új könyvemnek pl. Károlynak hívni. Egyszerűen nem bírom a látványát. Ameddig állatoknak kellett nevet adnom, könnyű helyzetben voltam. De meg van a taktikám az emberekhez is. Vannak oldalak, ahol a nevek mellé leírják az eredetét, jelentését, stb., és ott keresgélek. Bombabiztos hely, és így egészen köztudott, mégis egyedi neveket találok.
  2. Kell egy térkép. Nekem szükségem van egy térképre. Muszáj látnom az általam teremtett világ alaprajzát, mert az alapján tervezem meg a mozzanatokat. Ki, hol, merre megy.
  3. Ha már a térképnél tartunk, földrajzi és település nevek. Ha nem szeretnék túl egyértelmű nevet adni valaminek, mindig jó barátomhoz Google Fordítóhoz fordulok. Beírom magyarul, vagy éppen angolul, mit szeretnék névként adni, és megnézem, az hogyan hangzik különböző nyelveken. Leggyakrabban a latint használom, de a lengyel meg a skót is eddig egész jól bejött. Így a nevek sokkal különlegesebb hatást keltenek.
  4. Kivételesen előre kitaláltam az új világom történelmi alapjait, és le is írtam, hátha elfelejteném, de ez ugyanolyan, mint a történet. Majd időközben kialakul, csak nem szabad elfelejteni egyeztetni a korábbi és későbbi részeket, nehogy ellentmondás merüljön fel.

Az írás folyamataHa mindez megvan, nekilátok a történet írásának. A szereplők, meg helyek nevét közben találom ki, a történet folyamatosan alakul. Általában filmzenét hallgatok írás közben, ez elősegíti, hogy tényleges filmként pörögjenek az események az agyamban, iszogatom közben a kávém, vagy vizem. Néha perceken keresztül csak ülök, mire eszembe jut egyetlen szó. Ha jön az ihlet, egy ültő helyemben írok tíz oldalt, ha nem jön, jobb otthagyni pár percre, órára, vagy akár napra. De végül lenyomom az utolsó pontot, amivel befejezem a könyvet. Akkor jön a többszöri átolvasás. Ilyenkor javítgatom, szépítgetem az egyes részeket, vagy éppen egy újabb két oldalas cselekményszálat vezetek be.

Ezek után, ha úgy érzem, kész a könyv, jöhet a kiadás. Ez még mindig nem a legnehezebb rész, mert magánkiadásban vagy kisebb kiadónál (viszonylag) könnyű megjelentetni egy könyvet (már amennyiben te állod a költségeket). A trükkös része ezután jön: el kell adnod a könyved.

De ez már a könyvkiadás folyamata, és egyelőre nekem sem megy valami nagyszerűen, úgyhogy itt be is fejezem.

További szép napot!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.