Sokszor esnek írók abba a hibába, hogy óriási nagy kezdéssel indítanak egy könyvet, aztán túl hosszúra nyújtják a sorozatot, és az egész szépen lassan (vagy nagyon gyorsan) ellaposodik, és élvezhetetlenné válik.
Sok helyen olvastam értékeléseket, és elég sokan azzal a véleménnyel rukkoltak elő, hogy ez a sorozat is ebbe a hibába esett. Nekem ezzel abszolút szembe kell szállnom. Ez szerintem nem igaz.
A sok negatív kritika miatt kicsit féltem belekezdeni, és lassabban is olvastam, mint a másik köteteket, de ennek nem volt semmi értelme, mert a félelmem nem igazolódott be. Még mindig az első könyv viszi a pálmát, azt a könyvet nehezen lehetett túllépni, de James Dashner hozta a szintet.
A Halálkúrában sok kérdésre – ami az előző kötetek során merült fel – kapunk választ, valamint van olyan, amire nem. Ezzel azért nincs bajom, mert azt is olvastam, hogy ezt nagyjából a 4. kötet, az első előzménytörténet orvosolja. Majd meglátjuk.
A Halálkúrában először megtudjuk, hogy Thomas már 3 hete sínylődik abban a fehér szobában. Tök egyedül van, és senkivel nem beszélt több, mint 3 hétig. Ha engem kérdeztek, ez pont elég arra, hogy totálisan megbolonduljon az ember. Ez volt a rögtönzött harmadik fázis. Mert nem volt még elég adata a VESZETT-nek.
De végre kiengedik szerencsétlent, és elviszik a barátaihoz, és közlik velük, hogy eltávolítják azt a rohadt kártyát a fejükből, hogy emlékezhessenek mindenre. Már az olvasónak bűzlik minden, nemhogy a szereplőknek. A VESZETT angyali módon visszaadja az emlékeiket, annak reményében, hogy jobb lesz a kapcsolat közöttük. És akkor közlik, hogy egyébként, nem mindenki Immúnis. Szóval van egy-két ember, aki elkapta a Kitörést a Tűzpróba alatt. Persze ez csak pár ember, de találjátok ki, hogy ki az egyik ilyen személy? Na ki? Persze, hogy az a karakter, aki a szívedhez nőtt tíz oldal után. Akit imádtál az egész könyvön keresztül, fél tucat másik karakter mellett! Persze, hogy Newt-nak kellett ennek lennie!
Newt, Minho és Thomas, Brendával az oldalukon, Memóriatolvaj-kártyával még mindig az agyukban, meglépnek, csak akció közben ugye akadnak bonyodalmak, mint például az összes többi tisztárs és B csoportbeli tag meglép és otthagyják őket. És Newt agyát elkezdi felmajszolni a Kitörés, és ad Thomasnak egy papírt, amit majd csak akkor olvashat el, amikor eljött az ideje. :'(
Aztán Denverben kiderül, hogy Gally él. Igaz tropára ment az arca, de él. És a Jobb Karral van. Aztán történik mindenféle hirtelen esemény. Hatástalanítják a memória ellopós kártyákat, de nem kérik vissza az emlékeiket, nehogy szerencsétlen olvasó túl korán válaszra leljen.
Aztán elmennek a városból és kiderül, hogy Newtot elvitték a többi Buggyant közé, és megpróbálják kivinni onnan, de visszautasítja őket, és ott kell hagyniuk.
Aztán már kevesebb, mint 100 oldal van vissza, és berakják őket egy csapat Immúnis közé, aztán végre találkoznak a Jobb Karral, akikkel végül is kidolgozzák hogyan állítsák le a VESZETT-et.
És akkor James Dashner megadja azt a kegyetlen döfést mindenkinek. Thomas megpróbálja még utoljára rábeszélni Newtot, hogy menjen vele, de végül… Végül Thomas lelövi. Na, én nem sokszor sírok könyvek miatt, de most ott voltak a könnyek szemem sarkában.
Aztán Thomas megy a VESZETT-hez, ezek meg közlik vele, hogy még egy utolsó dolog kell, hogy megalakítsák az ellenszert: Thomas agya. Szerencsére kiderült, hogy Ava Paige, aki a filmben egy kegyetlen, érzéketlen szemét, itt valóban jó, mert megmenti Thomast és ad neki egy térképet, ami elvezeti a begyűjtött Immúnisokhoz és mutat egy utat, amin elérhetnek egy helyre, ahol békében élhetnek.
És vajon hol tartja a VESZETT az Immúnisokat? Természetesen jó öreg barátunkban, az Útvesztőben. Persze miközben próbálnak menekülni, a Jobb Kar felrobbantja az egész kócerájt, de sikerül kijutniuk a helyre, ahol újrakezdhetik. Persze közben Teresa meghalt, miközben megmentette Thomast, de ez miatt nem éreztem olyan nagy szomorúságot, mert nem kötöttek mélyebb érzelmek hozzá. De azért elég nagy szívás, mert kb 5 oldal sem volt már vissza a könyvből.
Mondjuk én azért kíváncsi lennék arra, hogy hova kerültek. Vagyis a világ melyik részére? De ezt nem árulják el.
És az epilógus megint trükkös. Vajon miért robbant ki a Kitörés? Azt már korábban megtudjuk, hogy mesterséges, de nem csak úgy kiszabadult. Azt a nyomorult vírust népességcsökkentés céljából alakították ki! Hát én ezen majdnem elájultam. Létrehoztak egy vírust, amit nem tudnak fékezni, és nincs ellenszere, és terjed a levegőben? Hát melyik idióta ötlete volt ez?
Persze az is kiderül, hogy a VESZETT erre próbált végig gyógymódot keresni (mint azt már számtalanszor mondták). Az emberiség ellen elkövetett hatalmas emberi hibára. Én ezt értem, de a módszereik, amikkel egyáltalán nem sikerült végül semmilyen ellenszert kifejleszteni, így nem csak brutálisak, de haszontalanok is voltak. Az utolsó mondata a könyvnek pedig nem más, mint:
A VESZETT jó.
Összességében ez a könyv is nagyon tetszett. Ugyanúgy pörögtek az események, mint a többi részben, a karakterek is jók voltak.Végül is mondhatjuk azt, hogy happy end a vége. (Leszámítva, hogy Newt meghalt.)
De egyetlen egy dolog van, amit szerintem azért még bele lehetett volna írni. Mert értem, hogy kikerültek, távol a bajoktól, de hogy a fenében fognak ott élni? Csak egy plusz pár oldal kellett volna, néhány évvel, vagy hónappal később, amiben valami magyarázatot kapunk, hogyan is tengetik hátralevő unalmas kis életüket. Bár gondolom ezt az író mindenkinek a fantáziájára ráhagyja. De azért engem érdekelne, hogy James Dashner hogyan képzelte tovább az egészet…
– Ha nem találkoznánk a túloldalon – mondta behízelgően – sose feledd, hogy szerettelek. – Rávigyorgott a szemét forgató Thomasra, aztán ő is eltűnt az ajtó mögött.
– Ölj meg, vagy én öllek meg téged. (…)
– Newt…
– Tedd meg, mielőtt én is olyan leszek, mint ők! (…) ÖLJ MEG! (…) – Kérlek, Tommy. Kérlek.
Miközben a szíve valami feketén tátongó űrbe zuhant alá, Thomas meghúzta a ravaszt.
Az Útvesztő-trilógia összegzése
Nos, emberek, ez a sorozat megérte a rá pazarolt időmet. Most kelleni fog egy kis idő, amíg elolvasom az előzményeket és kigyógyulok a sorozat iránti mániámból. Fantasztikus volt, imádtam. Nem a legkedvencebb-kedvencem, de egyértelműen a kedvenceim közé sorolom. Istenem, de bírtam ezeket a könyveket!
A legjobb részt nekem Az Útvesztő jelentette, a második helyen a Halálkúra, a harmadikon pedig a Tűzpróba áll.
Karakterek:
