A kislánynak csúnyácska Catherine idővel virágzó szépséggé érik, s amikor szomszédjuk Bath városába utazik fürdőkúrára, meginvitálja a kisasszonyt, hogy bevezesse a társasági életbe. Catherine körül nemsokára több udvarló is felbukkan: a hóbortos John Thorpe, a lány új barátnőjének bátyja, valamint a gáláns Mr. Tilney, miközben a kalandvágyó Catherine elindul, hogy felfedje a klastrom titkát…
Amióta láttam a Büszkeség és balítéletet, természetes, hogy keresem a Mr. Darcy-mat. De amióta megismerkedtem A klastrom titka című műből készült filmmel, felhagytam Mr. Darcy keresésével, és most már Mr. Tilney után kutatok.
Nem számítottam rá, hogy egy Jane Austen könyv tetszene, mivel vagy háromszáz évvel ezelőtt íródott, és igaz, néhol nehezen értettem meg, még magyarul is, hogy mit jelentenek a mondatok, de tetszett.
Persze, hogy tetszett, hiszen ott volt Mr. Tilney! Ki nem szereti azt a könyvet, amiben ott van a mi Mr. Henry Tilney-nk. Az rossz már nem lehet, amiben ő szerepel.
Nem tudom, mit mondhatnék úgy magáról a könyvről, hiszen Jane Austenről van szó, aki nem éppen egy mai író, így a könyv stílusa egyértelműen régies, de amúgy nagyon jó képet ad a korabeli társadalmi viszonyokról.
A történet maga Catherine Morland-et követi, aki elutazik Bathba, a család barátaival, és ott megismerkedik Thorpékkal és Tilney-ékkel. Majd, azelőtt, hogy az Allenékkel Bathban töltött ideje lejárt volna, a Tilney család feje meghívja Catherine-t Northanger-be, hogy náluk lakjon. Ezt az apa egy félreértés miatt ajánlotta, mivel főszereplőnket tévesen igen vagyonosnak hitte. Amikor a tévedésre fény derül, Catherine-t hazaküldik, de természetesen a végén, ahogyan annak lennie kell, Catherine és Mr. Tilney összeházasodnak.
Catherine egy olyan lány, aki szeret olvasni, és igazából nem nagyon látta a világot, mert az addig jóformán csak a saját falujából, és könyvekből állt. Pontosan emiatt kerül “bajba” Northangerben is, ami véleményem szerint egy olyan dolog volt, amit még én is megtettem volna, vagy legalább gondoltam volna rá. Túl sokat olvasok, ez egy tény. ¯\_(ツ)_/¯
Tetszett A klastrom titka, mert a mai könyvekhez képest egy egyszerű, aranyos, és mégis merőben különböző könyv volt, ami jó érzés volt olvasni. Ez a könyv tipikusan olyan, amiről nem tudok sokat elmondani, mert nem történt benne semmi olyan, ami annyira szörnyű lett volna, hogy oldalakat tudnék írni, miért volt rossz, de olyan hűdenagyonfantasztikus dolog sem történt. Mint mondta: ez egy egyszerű kis olvasmány volt, igaz néha kétszer kellett elolvasnom egy mondatot, mert nehéz volt megérteni.
De úgy érzem, hogy nekem, mint könyvmolynak/írónak Jane Austen egy kötelező olvasmány, és nem is bánom, hogy elolvastam A klastrom titkát. Következőnek jöhet a Büszkeség és balítélet, mert azért szeretjük Mr. Darcy-t is. 😀
Értékelés: ★★★★★
Akár úr, akár hölgy, aki nem leli élvezetét egy jó regényben, bizonyára elviselhetetlenül ostoba.
