Kedvenc könyveim 2017-ből

Jó téma lett volna ahhoz, hogy bejegyzést írjak róla, de a lustaság győzött, és végül nem rendesen megírt bejegyzés lett a “Kedvenc könyveim 2017-ből” címből, hanem egy videó. (Nem mintha azt könnyebb lenne rendesen elkészíteni…)

Szóval most már az arcomat felvállalva égetem magam az interneten. Ha érdekel, hogyan, nézd meg a videót!

Read More

Jane Austen: Emma

Gondoltam gyorsan írok egy bejegyzést, amiben közzé teszek egy újabb részletet a harmadik könyvemből (ha már múlt hétvégén végigszenvedtük a szerkesztő összes piros javításának ellenőrzését), de aztán eszembe jutott, hogy tegnap este befejeztem egy újabb Jane Austen könyvet (Emma), így inkább arról írok egy nyúlfarknyi kis véleményt.

Mindig tiltakozom a Vörös pöttyös szint, nagyon romantikus könyvek ellen, de kivételt kell tennem, ha Jane Austenről, vagy egyéb 18-19. századi angol romantikus történetről van szó. Bevallom, nem sokat olvastam még ilyet, de filmet pont eleget, talán még többet is láttam, mint kellett volna. (Csak a Jane Austen regények alapján írt filmeket ha említeném, de azon kívül még van sok másik.) Az egyetlen problémám, hogy ezeket a könyveket nem tudom angolul elolvasni. Jó, még egyszer sem próbáltam, de a 18. századi angol úri nyelv nagyon messze áll a maitól. (Nem valami nagy probléma, teljesen jó nekem magyarul is a könyv, de vannak olyan Penguin Books és egyéb brit kiadóknál klasszikus kiadások például Jane Austenből is, hogy már csak azért megvenné az ember, hogy naphosszat a borítót nézegethesse.)  Szóval nem hiszem, hogy sokat értenék a könyvekből, vagy folyamatosan szótáraznom kellene, mert a fennkölt brit úriságot biztosra veszem, hogy nem érteném. Read More

Ransom Riggs: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei

Nemrégiben készült a a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című könyvsorozat első kötetéből egy film, és megnéztem, és természetesen megtetszett, a könyv megvolt itthon, úgyhogy elolvastam, mind a hármat. Úgy döntöttem, nem fogok egyesével írni róla, hanem összefoglalom a hármat egy bejegyzésben.

Mindenekelőtt megemlíteném, hogy a filmnek úgy-ahogy az eleje passzol a könyvhöz, de onnantól szinte föld és ég a kettő, így ne várja senki, a ki film után olvassa, hogy hasonlítson a filmhez. Nekem természetesen a könyv sokkal jobban tetszett, a film pedig olyan is-is szintű volt. Az eleje érdekelt, aztán ahogy haladtunk a vége felé, egyre rosszabbodott. A vége totális káosz volt számomra, és nem is értem, miért így oldották meg, de ennek okát kizárólag Tim Burton tudhatja. Read More