Régen írtam már könyvekről, nem igaz? Ez azért volt, mert megvártam, amíg befejezem Cressida Cowell Így neveld a sárkányodat (HTTYD) könyvsorozatát, így nem írtam mind a 12 darab kötetről külön-külön, hanem most egyben összefoglalom a teljes sorozatot egybeb, hogy át lehessen látni, miért is nem egy egyszerű gyerekkönyvről van szó, hanem valami sokkal többről.
Kezdjük is egyből a legelején…
Így neveld a sárkányodat (HTTYD #1)
Erről a könyvről, mint a sorozat legelsője, már írtam egy bejegyzést január-február környékén, amiben kifejtettem a kezdetét. Újból kihangsúlyoznám, hogy a filmadaptáció szerelmesei legyen tekintettel arra (ha elolvassák a könyveket), hogy ez nem a film. Ez egyáltalán, kicsit sem a film. Kezdetben azt hittem, hogy ez egy aranyos kis könyvsorozat sárkányokról és valószínűtlen hősökről, de olvassatok tovább, ha rá akartok jönni, miért tévedtem.
Az első könyvről írt véleményemet megtalálhatjátok itt: (link) Ez a kötet már megjelent magyarul is, és ha szeretnétek elmerülni egy sárkányokkal teli világban olvassátok el, de inkább az angol verziót ajánlanám. Nem kell megijedni, mivel gyerekkönyv, könnyen ellehet boldogulni vele angolul. Sajnálattal közlöm, a fordítás nem tetszik, és angolul mégis jobban szeretem, ezért most az idézeteket is angolul másolom be. (Elnézést kérek a nem angolosoktól…) Read More
Tudom, régen volt már könyvelemzős bejegyzés, de nem azért mert nem olvastam. Az utóbbi hetekben kiolvastam három könyvet is, de ebből kettő az egy sorozat közepe volt (Rick Riordan: The Throne of Fire (The Kane Chronicles #2), Rick Riordan: The Serpent’s Shadow (The Kane Chronicles #3)), úgyhogy azokból nem írtam értékelést. Még.
De tegnap befejeztem egy másik könyvet is, Cressida Cowell-től az Így neveld a sárkányodat. Mivel ez a könyv már megjelent magyarul is, meg nem a sorozat közepe, gondoltam írok róla egy elemzést.
Amit erről a könyvről mindenféleképpen tudni kell mielőtt elolvasod, az az, hogy:
EZ A KÖNYV NEM A FILM. Az alapötlet a filmhez innen van, igen, de a könyv és a film teljesen különbözik. Szóval ne várja el senki, hogy Fogatlan olyan a könyvben, mint a filmben. Egyáltalán nem olyan. Az egész vikingség életkörülményei sem olyan, mint a filmben. Később részletesebben kitérek ezekre.
Ezt a könyvet 10 éves, 10 év körüli gyerekeknek írták. Ilyen a stílusa, ilyen a sztorija, ilyen a tördelése (nagy margók, nagy betűméret, csupa illusztráció).
Akkor csapjunk bele! (Megjegyezném, hogy ha tetszett a film, nem feltétlenül fog tetszeni a könyv.)
Amint elkezdődik a könyv, már érzékeljük a leglényegesebb különbséget. A fiatal vikingeknek próbát kell kiállniuk, hogy a törzsbe tartozhassanak: el kell lopniuk egy sárkányt, és tanítaniuk kell azt, hogy azt csinálja, amit neki mondanak. (Nem, nincsen sárkánylovaglás.) Ez már azért elég nagy eltérés, ugye?
Szóval a fiúk elmennek, lopnak maguknak sárkányt, visszatérnek (éppen csak). Hablaty (magyar fordításban valamiért Harald lett. WTF?) nem látta milyen sárkányt kapott fel, csak érezte, hogy ott van, és ezt a sors szánta neki. Ez a mi kis sárkányunk Fogatlan. Nem, Fogatlan nem egy éjfúria. Nem, Fogatlan nem úgy néz ki, mint a filmben. Nem egy cuki, macskaszerű kis lény. A-aaa. Ő egy icipici, ténylegesen FOGATLAN sárkány. És zöld. És nagyon-nagyon-nagyon engedetlen.
Alap tudnivalók a könyvbeli sárkányokról:
Hűtlenek. De tényleg. Amint fordul a kocka, ők lelépnek.
Eléggé engedetlenek, de ha az ő javukra zsarolod őket, akkor annyira már nem.
Szeretik a vicceket. Még azokat is, amik nem viccesek, hisztérikusan képesek röhögni rajtuk.
Olyanok, mint a medvék. Télen alszanak. És képesek akár több száz évig is hibernálódni.
Csak részben tűzállóak, úgyhogy ha máglyán égeted el őket, akkor meghalnak.
A csodálatos, mesteri tanítás, hogy hogyan érd el a sárkányodnál azt, hogy engedelmeskedjen, az ez:
KIABÁLJ VELE! Minél hangosabb, annál jobb.
Fogatlannál ez nem válik be, mert Hablaty nem tud üvölteni. Szóval fogjuk rá, hogy betanítja, de a nehezebb úton.
Miközben az ifjú vikingek készülődnek a beavatásukra (amin vagy átmennek, vagy száműzik őket), az óceán fenekén egy századok óta alvó Oceanus Giganticus Maximus (nem tudom mi magyar fordításban) ébredezik. Igen, ő lesz a Green Death (szintén nem tudom a magyar fordítását).
A beavató teszten a sárkányok egymásnak ugranak, mindenki elbukik, száműzni kellene őket. Igen, Pléhpofa szinte rezzenéstelenül száműzetné a fiát. De csak szinte, mert vihar tör ki, és elhalasztják a száműzetést reggelre, és éjszaka nem tud aludni, mert ezen rágódik. És reggel kikászálódik a partra a Green Death.
Kitör a pánik, mivel ez az aranyos kis sárkányunk megsirattatna egy hegyet, és az, hogy rákiabálnak, nem működik. És ez mindenkit lesokkol. De hátha valaki tudna beszélni vele? Hátha valaki beszélne sárkányul? Igen, van egyetlen egy olyan személy a törzsben, aki képes beszélni a sárkányokkal. Ő Hablaty.
Beszélgetés nem válik be. Tervet eszelnek ki hát az ifjak.
A sziget túlfelén van egy másik Oceanus Gigantucus Maximus. Egymásnak vezetik a kettő behemót állatot, és elérik, hogy egymásnak essenek. A Green Death nem hal meg, csak a halálán van, de még lenyeli Hablatyot. A sárkányok, látva, hogy gazdáik vesztettek, elmenekülnek. Kivéve Fogatlant. Őt valami ott tartja. Valamiért nem megy el. Valamiért beszáll a sárkány orrlyukaiba, ráveszi, hogy tüsszentsen egy nagyot, és ezzel Hablaty (aki egy lándzsában fennakadt a nyelőcsőben) és Fogatlan is kilőnek.
Hablaty, amíg benn volt a sárkány torkában, rájött, hogy honnan jön a sárkányok tüze. A tűz forrását eldugaszolja, és amikor a Green Death le szeretné fújni őket egy kis tűzzel, nem sikerül neki. Addig próbálkozik, amíg fel nem robban.
Végül is elég brutális dolgok történnek benne, csak éppen nincsenek részletezve.
Ő Fogatlan.
Nem, Hablaty nem veszíti el a fél lábát. Fogatlan majdnem meghal, de mégsem, és a könyv egy happy end-del ér véget. Oh, és Hablatynak megvan az anyja. Nem ment el vad sárkányokkal partizni.
De nem kell aggódni! Van még 11 másik kötet a sorozatban.
A könyv tele van az írónő által készített illusztrációkkal, amik nem profik, de nagyon jól passzolnak magához a könyvhöz.
Hát, igen. Ez a könyv szinte semmiben nem hasonlít a filmhez. Astridról még szó sem volt, például. El akartam olvasni a könyvet, mert szerettem a filmet. De olvastam is róla elemzést, amiben leírták, hogy ne legyenek olyan elvárásaim, hogy viszont “olvasom” a filmet a könyvben. Én kifejezetten vártam, hogy eredetileg hogyan néz ki a történet. Érdekelt, mennyi mindent csavartak meg a rendezők. Ha valaki nem tudja, hogy a könyv és a film teljesen más, akkor valóban csalódás érheti. De ez nem jelenti azt, hogy a könyv rossz.
Ez egy teljesen élvezhető gyerekkönyv. El kell vonatkoztatni a filmtől. Ha ez nem megy, akkor a könyv teljesen élvezhetetlen lesz. De amúgy nincs vele semmi baj. Könnyű kis olvasmány. Csak ajánlani tudom.
– Nos, fiam – szólalt meg Pléhpofa –, mit akar a szörny, BÉKÉT vagy HÁBORÚT?
– Azt mondja, békével jött – felelte Harald Hablaty.
A vikingek éljeneztek és dobogtak. Harald Hablaty felemelt kézzel csendet kért.
– De azért meg fog enni minket.
Erről a könyvről, mint a sorozat legelsője, már írtam egy bejegyzést január-február környékén, amiben kifejtettem a kezdetét. Újból kihangsúlyoznám, hogy a filmadaptáció szerelmesei legyen tekintettel arra (ha elolvassák a könyveket), hogy ez nem a film. Ez egyáltalán, kicsit sem a film. Kezdetben azt hittem, hogy ez egy aranyos kis könyvsorozat sárkányokról és valószínűtlen hősökről, de olvassatok tovább, ha rá akartok jönni, miért tévedtem.
