Nem haltam még meg…

Nem haltam még meg…

Ebben a bejegyzésben semmi komolyat nem fogok közölni a könyvvel kapcsolatban, mert csak tudatni szeretném veletek, hogy még élek, és még nem haltam meg. Szóval igen, itt vagyok!

A Sárkánytűzzel kapcsolatban annyit megemlítenék, hogy valamennyire dolgozok rajta, meg javítgatom, de nyári szünet van. Néha mást is kellene csinálnom az íráson kívül, szóval gyűjtöm a tapasztalatokat más könyvekből, és más íróktól. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi két hétben nagyjából megállás nélkül olvastam. És a könyvespolcomon éppen csak elférek, és van még pár könyv a FEKO (Feltétlenül El Kell Olvasnom) listámon, olyanok, amik már és még nincsenek meg. Szóval nem tudom hova, de majd elhelyezem őket.

Azon kívül találtam magamnak egy új TV-sorozatot is és azt is non-stop nézem, ha éppen nem olvasok, szóval a saját könyvemmel elég lassan haladok. Mondjuk ennek az is az oka, hogy az agyam mindenáron a harmadik kötetet szeretné írni, de abban most megakadtam egy picit, mert nem tudom hogyan vezessem át a dolgokat, mert tudom, hogy mit szeretnék írni, hogy mi történjen, csak nem bírok eljutni odáig. A második kötettel meg már említettem, hogy rengeteg probléma van, tehát a fél könyvet újra kellene írni, és mindent tízszer átírok és ebbe beleőrülök. De szépen lassan haladok vele/velük. Szóval aggodalomra semmi ok!

Hát igen… Ennyi lenne a helyzetjelentésem…

Egyelőre ennyi lenne.

További szép napot!

FEKO lista (részlet)

John Green – Csillagainkban a hiba ✔
John Green – Papírvárosok ✔

Jennifer L. Armentrout – Obszidián ✔
Jennifer L. Armentrout – Ónix ✔
Jennifer L. Armentrout – Opál ✔
Jennifer L. Armentrout – Origin ✔
Jennifer L. Armentrout – Opposition-Ellenállás ✔

De persze ezen kívül még van egy rakat olvasatlan könyv a listán, amelyek most fognak következni, de azért szakítok időt egy-két Sárkánytüzes fejezet javítására is, ne aggódjatok! 😉

Nem haltam még meg...Nem haltam még meg...Nem haltam még meg...

Ugorjunk két évet

Bevezetés

A Futó tűz javítása folyamatban van, én már az utolsó fejezeteknél tartok, utána pedig lepasszolom helyesírás ellenőrzésre és nekikezdek a maradék illusztrációk elkészítésére. Mivel túl sok ötletem van illusztráció téren, így kötöttem apámmal egy kompromisszumot, hogy ne vigyem őket túlzásba: megrajzolom mind a 21 ötletemet és végül a legjobb 10-11-et kiválasztjuk és azok kerülnek majd bele a könyvbe. Addig is egy újabb részlettel készültem. Íme itt a 7. fejezet, az Ugorjunk két évet pár sora.

Ugorjunk két évet

“…Nem sokkal ezután elérkezett a születésnapom. Remek.
Igazából ez a nap is úgy indult, mint bármelyik másik nap. Semmi izgalmas dolog. Az egyetlen dolog, ami ritkán volt erre, azok a viharfelhők. Bizony. De az ok, amiért most gyülekeztek az égen, nagyon egyszerű. Születésnapom van. Illetve majd csak este felé lesz. Addig csak gyülekeznek a felhők. És amikor abban a másodpercben vagyunk, mint amikor két éve megszülettem… BUMM! Égszakadás, vihar, eső, villámok. De most valami mégis furcsa volt. Amikor egyéves lettem, akkor csak délután kezdtek el gyülekezni a felhők. Most viszont már reggel megjelentek. De nem is nagyon érdekelt. Felkeltem és elindultam, hogy felébresszem a nagyit. Mostanában elég sokáig aludt, és ha nem ébresztem fel, akkor nem szeretném megint átélni azt a dolgot, mint a múltkor. Az szörnyű látvány volt. Senki sem akar olyat látni.
Elértem a nagy fa tövéhez (ez volt az egyetlen fa, amelyik nem rózsaszín volt, hanem kékesszürke), ahol ő szokott aludni, és csodák csodájára már ébren volt. De… szörnyen nézett ki. És nagyon köhögött. Amikor meglátta, hogy ott állok előtte, a kétségbeesett tekintetemmel, rámmosolygott…”

Na, ennyi lett volna mára. További szép napot!