James Dashner: Halálkúra

Sokszor esnek írók abba a hibába, hogy óriási nagy kezdéssel indítanak egy könyvet, aztán túl hosszúra nyújtják a sorozatot, és az egész szépen lassan (vagy nagyon gyorsan) ellaposodik, és élvezhetetlenné válik.

James Dashner: HalálkúraSok helyen olvastam értékeléseket, és elég sokan azzal a véleménnyel rukkoltak elő, hogy ez a sorozat is ebbe a hibába esett. Nekem ezzel abszolút szembe kell szállnom. Ez szerintem nem igaz.

A sok negatív kritika miatt kicsit féltem belekezdeni, és lassabban is olvastam, mint a másik köteteket, de ennek nem volt semmi értelme, mert a félelmem nem igazolódott be. Még mindig az első könyv viszi a pálmát, azt a könyvet nehezen lehetett túllépni, de James Dashner hozta a szintet.

A Halálkúrában sok kérdésre – ami az előző kötetek során merült fel – kapunk választ, valamint van olyan, amire nem. Ezzel azért nincs bajom, mert azt is olvastam, hogy ezt nagyjából a 4. kötet, az első előzménytörténet orvosolja. Majd meglátjuk.

A Halálkúrában először megtudjuk, hogy Thomas már 3 hete sínylődik abban a fehér szobában. Tök egyedül van, és senkivel nem beszélt több, mint 3 hétig. Ha engem kérdeztek, ez pont elég arra, hogy totálisan megbolonduljon az ember. Ez volt a rögtönzött harmadik fázis. Mert nem volt még elég adata a VESZETT-nek.

De végre kiengedik szerencsétlent, és elviszik a barátaihoz, és közlik velük, hogy eltávolítják azt a rohadt kártyát a fejükből, hogy emlékezhessenek mindenre. Már az olvasónak bűzlik minden, nemhogy a szereplőknek. A VESZETT angyali módon visszaadja az emlékeiket, annak reményében, hogy jobb lesz a kapcsolat közöttük. És akkor közlik, hogy egyébként, nem mindenki Immúnis. Szóval van egy-két ember, aki elkapta a Kitörést a Tűzpróba alatt. Persze ez csak pár ember, de találjátok ki, hogy ki az egyik ilyen személy? Na ki? Persze, hogy az a karakter, aki a szívedhez nőtt tíz oldal után. Akit imádtál az egész könyvön keresztül, fél tucat másik karakter mellett! Persze, hogy Newt-nak kellett ennek lennie!

James Dashner: Halálkúra

Newt, Minho és Thomas, Brendával az oldalukon, Memóriatolvaj-kártyával még mindig az agyukban, meglépnek, csak akció közben ugye akadnak bonyodalmak, mint például az összes többi tisztárs és B csoportbeli tag meglép és otthagyják őket. És Newt agyát elkezdi felmajszolni a Kitörés, és ad Thomasnak egy papírt, amit majd csak akkor olvashat el, amikor eljött az ideje. :'(

Aztán Denverben kiderül, hogy Gally él. Igaz tropára ment az arca, de él. És a Jobb Karral van. Aztán történik mindenféle hirtelen esemény. Hatástalanítják a memória ellopós kártyákat, de nem kérik vissza az emlékeiket, nehogy szerencsétlen olvasó túl korán válaszra leljen.

Aztán elmennek a városból és kiderül, hogy Newtot elvitték a többi Buggyant közé, és megpróbálják kivinni onnan, de visszautasítja őket, és ott kell hagyniuk.

Aztán már kevesebb, mint 100 oldal van vissza, és berakják őket egy csapat Immúnis közé, aztán végre találkoznak a Jobb Karral, akikkel végül is kidolgozzák hogyan állítsák le a VESZETT-et.

És akkor James Dashner megadja azt a kegyetlen döfést mindenkinek. Thomas megpróbálja még utoljára rábeszélni Newtot, hogy menjen vele, de végül… Végül Thomas lelövi. Na, én nem sokszor sírok könyvek miatt, de most ott voltak a könnyek szemem sarkában.

Aztán Thomas megy a VESZETT-hez, ezek meg közlik vele, hogy még egy utolsó dolog kell, hogy megalakítsák az ellenszert: Thomas agya. Szerencsére kiderült, hogy Ava Paige, aki a filmben egy kegyetlen, érzéketlen szemét, itt valóban jó, mert megmenti Thomast és ad neki egy térképet, ami elvezeti a begyűjtött Immúnisokhoz és mutat egy utat, amin elérhetnek egy helyre, ahol békében élhetnek.

És vajon hol tartja a VESZETT az Immúnisokat? Természetesen jó öreg barátunkban, az Útvesztőben. Persze miközben próbálnak menekülni, a Jobb Kar felrobbantja az egész kócerájt, de sikerül kijutniuk a helyre, ahol újrakezdhetik. Persze közben Teresa meghalt, miközben megmentette Thomast, de ez miatt nem éreztem olyan nagy szomorúságot, mert nem kötöttek mélyebb érzelmek hozzá. De azért elég nagy szívás, mert kb 5 oldal sem volt már vissza a könyvből.

Mondjuk én azért kíváncsi lennék arra, hogy hova kerültek. Vagyis a világ melyik részére? De ezt nem árulják el.

James Dashner: HalálkúraÉs az epilógus megint trükkös. Vajon miért robbant ki a Kitörés? Azt már korábban megtudjuk, hogy mesterséges, de nem csak úgy kiszabadult. Azt a nyomorult vírust népességcsökkentés céljából alakították ki! Hát én ezen majdnem elájultam. Létrehoztak egy vírust, amit nem tudnak fékezni, és nincs ellenszere, és terjed a levegőben? Hát melyik idióta ötlete volt ez?

Persze az is kiderül, hogy a VESZETT erre próbált végig gyógymódot keresni (mint azt már számtalanszor mondták). Az emberiség ellen elkövetett hatalmas emberi hibára. Én ezt értem, de a módszereik, amikkel egyáltalán nem sikerült végül semmilyen ellenszert kifejleszteni, így nem csak brutálisak, de haszontalanok is voltak. Az utolsó mondata a könyvnek pedig nem más, mint:

A VESZETT jó.

Összességében ez a könyv is nagyon tetszett. Ugyanúgy pörögtek az események, mint a többi részben, a karakterek is jók voltak.Végül is mondhatjuk azt, hogy happy end a vége. (Leszámítva, hogy Newt meghalt.)

De egyetlen egy dolog van, amit szerintem azért még bele lehetett volna írni. Mert értem, hogy kikerültek, távol a bajoktól, de hogy a fenében fognak ott élni? Csak egy plusz pár oldal kellett volna, néhány évvel, vagy hónappal később, amiben valami magyarázatot kapunk, hogyan is tengetik hátralevő unalmas kis életüket. Bár gondolom ezt az író mindenkinek a fantáziájára ráhagyja. De azért engem érdekelne, hogy James Dashner hogyan képzelte tovább az egészet…

Ha nem találkoznánk a túloldalon – mondta behízelgően – sose feledd, hogy szerettelek. – Rávigyorgott a szemét forgató Thomasra, aztán ő is eltűnt az ajtó mögött.

– Ölj meg, vagy én öllek meg téged. (…)
– Newt…
– Tedd meg, mielőtt én is olyan leszek, mint ők! (…) ÖLJ MEG! (…) – Kérlek, Tommy. Kérlek.
Miközben a szíve valami feketén tátongó űrbe zuhant alá, Thomas meghúzta a ravaszt.

Az Útvesztő-trilógia összegzése

James Dashner: HalálkúraNos, emberek, ez a sorozat megérte a rá pazarolt időmet. Most kelleni fog egy kis idő, amíg elolvasom az előzményeket és kigyógyulok a sorozat iránti mániámból. Fantasztikus volt, imádtam. Nem a legkedvencebb-kedvencem, de egyértelműen a kedvenceim közé sorolom. Istenem, de bírtam ezeket a könyveket!

A legjobb részt nekem Az Útvesztő jelentette, a második helyen a Halálkúra, a harmadikon pedig a Tűzpróba áll.

Karakterek:

  • A legjobbak: Thomas, Newt és Minho.
  • A jók: Brenda, Jorge
  • Az utáltak: Janson és jó pár VESZETT alkalmazott. Hiába nemes a cél, ha közben olyan dolgokat művelnek, ami megbocsáthatatlan.
  • A semlegesek: Teresa, Gally
  • A többi karakter nem tartozik külön besorolásba

Utálom, amikor befejeződik egy tök jó sorozat! Annyira fájdalmas. Erre jó gyógyír a kiegészítő/előzménykötet. Ez enyhítheti egyedül a fájdalmat. Igaz utána megint rossz lesz…

UI.: Ez egy fantasztikus sorozat volt…

James Dashner: Tűzpróba

Igen, számítsatok rá, hogy a következő napokban még a csapból is ez fog folyni nálam…

Blog linkje: (link)

James Dashner megint kitett magáért. A Tűzpróba remek könyv volt, ha túltesszük magunkat a kezdeti sokkon, miután befejeztük. Nekem tényleg nagyon tetszett, nem annyira, mint az első kötet, de ez is jó volt. És akkor…

Figyelem! A következőkben SPOILER-ek fordulhatnak elő. Csak saját felelősségre olvassátok el!

Miiiii vaaaaannn?!James Dashner: Tűzpórba

Ez volt a reakcióm, amikor befejeztem a könyvet. Mi történt? Mi? A VESZETT jó? Rossz? Miért vitték el Thomast, zárták be egy fehér szobába, tartották majd egy hétig kómában, és mondták a barátainak, hogy megbuggyant? Hogy tudott Brenda telepatikusan kommunikálni vele? Mi van a többiekkel? Mi a jó édes istent csinál a VESZETT? Ezek után most már igazán gyorsan szeretném elkezdeni és befejezni a 3. részt, mert én már teljesen kétségbe vagyok esve!

Már kifejtettem előzőleg, hogy tetszett az első könyv. Félreértés ne essék, ez a könyv is tetszett. Csak úgy szippantott magába, de olyan szörnyű kétségek, és bizonytalanság között hagyott a végén, hogy most nem tudom, mit tegyek.

Ami egyből feltűnt az első tíz oldal után, hogy ez szinte egy teljesen különálló sztorit képez a filmmel szemben. Nem sok hasonlóságot vittek vászonra belőle. A film is sok nyitott kérdést hagyott, de a könyv? A könyv több ezer megválaszolatlan kérdéssel zárult.

De akkor kezdem az elején…

Én már ott teljesen elvesztem, amikor először a halott emberek lógtak a plafonról, meg a Buggyantak nyúlkáltak be az ablakon, aztán mindez hirtelen eltűnik, meg Teresa is felszívódik, meg a kapcsolat is megszűnik Thomas és a csaj között. Aztán ott volt az a fura, láthatatlan fal, meg az Falajtó, vagy minek nevezték.

Utána egészen tudtam követni mi történik, egészen addig, amíg Thomast vállon nem lőtték. Mondjuk már annál a táblánál, hogy neki kell lennie a vezérnek, kezdtem kétségbeesni, meg ott voltak azok az álombeli visszaemlékezések is… Ahh… Minden annyira kétségbeejtően zavaros.

James Dashner: TűzpórbaÉs akkor ott van az, hogy a B csoport levadássza őket, meg Teresa és Aris ott megjátsszák magukat, és tényleg ott voltam, hogy a földhöz vágom ezt a rohadt könyvet, annyira felidegesített és kétségbe ejtett. De valahogy kitartottam. Valahogy sikerült.

Én nem tudom, hogy ezek a szerencsétlenek, hogy bírták ki, hogy végigcsinálják a két könyvet! Én már rég elvágtam volna a torkom, vagy leugrottam volna egy szikláról. Én ezt olvasni alig bírtam. (Nem azért, mert rossz volt, hanem mert az idegeim pattanásig feszültek.) Milyen lett volna ott lenni és átélni mindezt a kétségbeesést és borzalmat?!

És a vége… Aztán jött a vége! Az ember azt hinné, hogy legalább 400 oldal után megtud valamit. Világossá válik minden, de nem! Nem, nem és nem! James Dashner megtagadja tőlünk a tudás jogát és röhög a markában, miközben mi kétségbeesetten kutatunk a válaszok után a könyveiben. Ravasz egy ember!

De komolyan a vége…?! MI TÖRTÉNT ITT?

Végigvágnak azon a hülye sivatagon, megszenvednek, a világ elképzelhető összes kínját átélik, és még akkor is kicsesznek velük, mert nem lehet arra a Bergre olyan könnyen felszállni, nem! Annak az utolsó pillanatban fel kell szállni, hogy akrobatikus mutatványokkal lehessen csak feljutni rá! Na most mondjátok nekem azt, hogy a VESZETT jó? Mindenféle embereket gyilkolásznak kényükre-kedvükre és még ők a jók?! Én nem tudom mi lesz ebből a végén, de ez igencsak idegesítő.

James Dashner: Tűzpróba
Ez az, ami nem volt benne a könyvben…

És ott vannak a hajón, azt mondják nekik, hogy: Nyugi, mindennek vége! Minden szivárványokkal és unikornisokkal lesz tele ezután. Nyugodtan aludjatok egyet, ne aggódjatok.

Erre valamiért Brenda képes telepatikusan beszélni Thomashoz, és ráadásul azt mondja neki, hogy igencsak meg fogja szívni! MI EZ?! Olyan ingerült hullám csapott végig rajtam olvasás közben! Esküszöm a Trónok Harca kegyesebb ennél.

És erre Thomas felébred egy fehér szobában, amiben megint ott van az asztal körül az a láthatatlan fal. Aztán chattelnek egyet fejben Teresával, és kiderül, hogy a VESZETT azt mondta nekik, hogy Thomas megbuggyant, és már egy hét eltelt a kis sivatagos harcuk óta. WHAAAT?! És Teresa benyögi a végén, hogy a VESZETT jó. Hagyjátok már abba könyörgöm ennek a hajtogatását, és mutassatok fel valamit, amiben tényleg megnyilvánul, hogy a VESZETT jó, vagy rossz, könyörgöm!

És az epilógusok mindig megteszik a legkeményebb döfést. A végső kétségbeejtést és az utolsó kérdések feltételét. Memóriatolvaj-kártya? Immunitás? Gyógyír? Én… Én már nem tudok mit reagálni. Hagyom, hogy a teljes tanácstalanság és kétségbeesés kiüljön az arcomra. Hagyom, hogy sodródjak az árral… Rögtön belekezdek a 3. kötetbe, remélve, hogy megvilágosodok. Kérlek, mondjátok, hogy megvilágosodok a végén!

James Dashner: Tűzpróba
Válaszok után kutatva…

Összességében a történet nagyon ott volt, vonzotta magával az olvasót, hívogatta, hogy “gyere, itt egy válasz”, aztán jól hoppon hagyta. De újra felhívta magára a figyelmet, és csak úgy pörögtek a lapok, mígnem vége lett, és mindenki kétségbeesetten a folytatásért kiált.

Az új szereplők is jók voltak, de a végére már nem tudom, hogy kiben lehet bízni és kiben nem. Ki a jó, ki a rossz. Kinek mik a tulajdonságai? Felejtsük el.

Thomast még mindig jó főszereplőnek találom, de a legjobb karakterek akkor is Minho és Newt. Kicsit sajnáltam, mert nekem túl keveset szerepeltek ebben a könyvben. Arist először bírtam, aztán megcsinálta azt a rohadék húzást és mindent elrontott. Jorge és Brenda szuper karakterek, bírtam őket. Habár Brendával a végén egy kicsit összezavarodtam, annál a telepatikus beszélgetésnél Thomasszal. És végól ott van Teresa… A filmbeli csaj nem volt szimpatikus. Az Útvesztőben különösebb érzelmeket nem fűztem, hozzá, semleges lett számomra. De ebben a könyvben… Elrúgta a pöttyöst. Nagyon-nagyon bele szerettem volna mászni a szövegbe és lekeverni neki egy pár pofont. Pfú, de felidegesített…

Ha szeretted Az Útvesztőt, akkor szerintem ez is tetszeni fog. A srácok (Minho, Newt) hozzák még mindig a humorukat, nagyon jó hangulatot teremtenek, amikor megjelennek. Dashner is hozza a misztikus formáját, de a válaszadásra senki ne számítson. Mondjuk szerintem sokaknak, egy kicsit nekem is, rosszabb élményt fog nyújtani ez a kötet, az előzőhöz képest. Jónak jó volt, szerintem megéri elolvasni, de úgy érzem, hogy a trilógiából az első kötet lesz a kedvencem, főleg mert tudok pár dologról, ami a harmadik részben fog történni, de ez egy másik sztori…

Ez a könyv, ez egy kis szemét, de megéri. Biztos vagyok benne, hogy a végén megéri.

“– Na . Ha valami zombi rácuppanna a lábamra, ments meg, lécci.”

“– Mi volt az a bökött dolog? – mormolta Minho. Thomas még nem bírt beszélni, csak kimerülten megrázta a fejét. Newt válaszolt neki. – Varázstakony, ami megeszi az emberek fejét, rohadtul az volt.

“– Egészen biztos vagyok benne, hogy a pokolba kerültünk. Azt mindig is tudtam, hogy te, Minho ott fogod végezni, de rólam nem volt szó.”

James Dashner: Tűzpórba

James Dashner: Az Útvesztő

Gondoltam előrukkolok valami újjal, úgyhogy mostantól számítsatok rá, hogy a saját könyvem mellett, más könyvekről is szót fogok ejteni. Vagyis mostantól olyan könyvekről is fogok bejegyzést közzé tenni, amelyeket én olvastam mostanában, vagy régebben, és ezekről fogok egy értékelést írni. Hátha megtetszik valakinek. 🙂

Matilda Könyvespolca (link1) (link2)

Az Útvesztő

Ez a könyv remek volt!

Először csak a filmet láttam, még anno, amikor kijött. Aztán megjelent a második film. Akkor sem voltam még annál a pontnál, hogy elolvasom. De hosszas rágódás után beadtam a derekamat, és Karácsony előtt elmentem, megvettem, beraktam a fa alá, és Karácsony másnapján belevetettem magamat.

Szerettem a filmet. Jó volt. Arra számítottam, hogy a könyv meg a film teljesen más lesz, mint Percy Jacksonnál, de kellemesen csalódtam. A film egészen hasonlít a könyvre. Igaz sok helyen teljesen más a kettő, de mégsem az volt, hogy olvastam a könyvet és semmi hasonlóságot nem találtam közte és a film között a szereplők neve mellett. Na, de beszéljünk a könyvről.

James Dashner: Az Útvesztő

A Young Adult könyvektől és filmektől mindig is féltem egy kicsit. Nem tudom, talán mert nem tetszett ez az egész “a jövőben jön egy katasztrófa/nagy változás, lesz egy diktatórikus kormány, és gyerekeknek kell megváltani a világot”  dolog. Valahogy ez az elképzelés kicsit lelombozott. Az Éhezők Viadala és a Beavatott széria valahogy nem izgatott. (Lehet egyszer elolvasom, de nem most.) Viszont megláttam valamit Az Útvesztő történetében, ami megragadott. Úgyhogy kíváncsian álltam neki a könyvnek.

Nem volt egy Percy Jackson, de tetszett. Jó volt. Sok megválaszolatlan kérdésem van még mindig, de ezt hamarosan orvosolom a hátralévő kötetetekkel.

És akkor most kiírom a SPOILER ALERT-et, habár nem hiszem, hogy bármi olyat említenék a továbbiakban, ami spoiler lenne, de a biztonság kedvéért kiteszem…

A történet

Nem fogok szinopszist írni, mert az megtalálható a könyv hátulján is.

Tetszett a történet. Ez az egész elgondolás, hogy a napkitörések sivataggá változtatták a Földet, és a Kitörés, ami zombit csinál az emberekből. De ez ugye csak a végén derül ki. Az elején mindenki ott van a Tisztáson, ami köré az Útvesztő épült, és a fiúk kétségbeesetten keresik a kiutat. Ahányszor sikerül egy kérdésre választ kapnunk, jön kettő, vagy több újabb kérdés, amire viszont nem. Ez elég zavaró, de ugyanakkor fenntartja az olvasó érdeklődését. Csak úgy faltam az oldalakat. Tudni akartam mi fog legközelebb történni. Folyamatosan jelen volt a misztikum, ami egy pillanatra sem hagyta, hogy lankadjon az olvasó figyelme, valamint sok humor is van benne. Előfordult, hogy egyszer csak felnevettem és mindenki azt nézte, hogy mi bajom van. Élvezetes volt olvasni.

Persze semmi sem tökéletes, ahogyan ez a könyv sem. Lehet benne megkérdőjelezhető dolgokat találni, de ezek nem tudják elvenni az olvasói élményt, hacsak nem kifejezetten ezeket keressük.

A szereplők

A filmben imádtam a színészeket, akik a szereplőket játszották. És olvasás közben sem nagyon arra figyeltem, hogyan írja le őket az író, a filmbeli karaktereket képzeltem magam elé. Nem voltak olyan nagyon meglepő különbségek közöttük, úgyhogy ez működött is.

James Dashner: Az ÚtvesztőValahol olvastam, hogy a karakterek nagyon rosszul vannak felépítve, meg úgy maga a könyv is élvezhetetlen. Én ezzel nem értek egyet. Én nem találtam rossznak a karaktereket. Teljesen rendben voltak. Mindenkinek megvolt a maga szerepe. Akit utálni kellett azt utáltam, akit szeretni, azt szerettem. Ez teljesen jól működött nekem. Persze érthető, ha egy-két helyen hiányosságot érzünk velük kapcsolatban, de ez egy több kötetes sorozat. A további jellemek még ezután lesznek ismertetve, vagy később a történtek alakítják majd őket. Nem lehet egy könyvbe egyből mindent belesuvasztani. Mi marad akkor későbbre?

Az egyetlen karakter, akivel nem tudtam mit kezdeni, az Teresa volt. Hozzá nem tudom, hogyan álljak. A filmben kifejezetten utáltam, de a könyvben nem táplálok iránta különösebb érzelmeket. Ő úgy van és kész. Majd meglátom a későbbiek folyamán mi lesz.

Első kötet alapján sosem lehet megítélni mi lesz a végére, nem igaz?

Ajánlani bárkinek tudom, aki szereti a rejtélyes könyveket, mert hogy ebben van rejtély az biztos. Ha a filmet pedig láttad, és szeretted, akkor szerintem nyugodtan elolvashatod a könyvet is, mert a kettő jól kiegészíti egymást. Az egyik vizuális képet ad, a másik pedig segít, hogy jobban megértsd a történetet.

Szóval nekem abszolút tetszett, alig várom, hogy nyissanak a boltok, és megvehessem a folytatásokat. Jöjjön a pár napig tartó non-stop olvasás! 😀

– Nem kéne valakinek valami buzdítót mondania? – kérdezte Minho.(…)
– Hát hajrá – vágta rá Newt.
Minho bólintott, majd a csoport felé fordult.
– Legyetek óvatosak – mondta tárgyilagosan. – Ne haljatok meg.
Thomas elnevette volna magát, de a félelem ebben megakadályozta.
– Remek. Most már mindenki fel is lelkesült – mondta Newt, majd hátramutatott az Útvesztő irányába. – Ismeritek a tervet.

James Dashner: Az Útvesztő

Boldog Karácsonyt!

Igen, kitaláltátok, hogy mi lesz a mai bejegyzésben… 🎅  🎄Boldog Karácsonyt

Mindenkinek boldog Karácsonyt és kellemes ünnepeket kívánok!

“We wish you a Merry Christmas
We wish you a Merry Christmas
We wish you a Merry Christmas
And a Happy New Year”

A könyvvel kapcsolatban is van egy jó hírem: már csak pár oldal kérdése és végzek az első felvonásával a javításnak. Most már csak egy teljesen új részletet kell beleillesztenem, meg persze mindent még hatszor átellenőriznem. De mire jó a szünet, ha nem arra, hogy csökkentsem a munkám mennyiségét?

De ma még fát kell díszíteni meg hasonló dolgokat kell elrendezni, úgyhogy megyek is. Elmondtam, amit szerettem volna.

Hát, ennyi lett volna mára! 😀

További szép Karácsonyt mindenkinek!

Futó tűz karácsonyra

Mindjárt itt a karácsony. Pontosan 10 nap és meg is érkezik. És ez itt most a reklám helye. 😀

Szóval most nem magával konkrétan a könyvvel fogok foglalkozni ebben a bejegyzésben. Nem lesz se karakterjellemzés, se részlet, mert még van nagyjából öt hónap amíg kiadjuk, és nincs annyi részlet meg karakterjellemzés, ami eltart addig, úgyhogy most inkább arra gondoltam, hogy azok miatt, akik esetleg nem ismernék még a könyvet, vagy valamilyen karácsonyi ajándékot szeretnének adni, egy lókedvelő családtagnak/barátnak/rokonnak fogok írni egy kis ismertetőt, hátha kedvet kapnak elvinni egy Futó tüzet haza.

Vagyis, akinek már van Futó tüze, annak ez a bejegyzés újat nem fog mondani, akinek pedig nincs (az szégyellje magát), de már olvasott itt róla, csak még nem győztem meg, az olvasson tovább, hogy végre elszánja magát erre a hasznos beruházásra.

Akkor kezdjük is egy rövid szinopszissal…

Történetünk egy kitalált világban, a Kontinensen zajlik. Főnix, a vörös csődörcsikó már születése előttFutó tűz karácsonyra nagy/veszélyes dolgokra hivatott, és ez befolyásolja mások hozzáállását a szereplőhöz. Amikor megszületett, édesanyja egy szörnyű tűz közepette meghalt, az apja a ménessel együtt elmenekült. Főnix egyedül maradt. Találkozott egy mókussal, Pamaccsal, aki segít neki átvészelni az első pár hetet. Kiderül, hogy Főnixnek van egy különleges képessége: képes irányítani a tüzet. Hamarosan álmában találkozik édesanyjával, akinek tanácsára felkerekedik Pamaccsal, hogy megkeresse az apját. Út közben most nem részletezendő események miatt, a két barát elválik és Főnix egyedül marad. Lassanként egyre több kirakós darabot kapar össze az életével kapcsolatban. De még mindig olyan sok a megválaszolatlan kérdés… Napról-napra többet tanul meg a sorsáról, jobb és rosszabb dolgokat, mígnem a végső darabkák fénysebességgel illeszkednek a helyükre. Főnix hirtelen ott találja magát a végzetével szemben, de vajon tényleg képes-e legyőzni a sötétséget?

Karakterek és részletek

Ha esetleg betekintést szeretnél nyerni Főnix életébe és világába, valamint a könyv szereplőiről is szeretnél még információmorzsákat, akkor itt találsz hozzájuk linkeket: Futó tűz

A könyv egy öt kötetesre tervezett sorozat első része. A második kötet címe Sárkánytűz. Erről a könyvről is lehet olvasgatni, de jelen pillanatban ez a kötet még nem kapható.

A könyv kapható:

  • Kalocsai Balaton könyvesboltban
  • Líra.hu-n
  • A honlapomon is megrendelhető: link
  • Vagy személyesen nálunk is átvehető.

Könyvvásárlással kapcsolatos információkért hívd a 0670-779-71-35-ös telefont, vagy írj a polirobert@polirobert.hu címre.

Aki szeretné (és ennek egyik feltétele, hogy tőlünk rendeli), annak dedikálás is lehetséges!

Remélem sokaknak ültettem bogarat fülébe, ami mostantól kezdve csak azt fogja mondani, hogy “vedd meg ezt a könyvet!” (Vagy, ha te nem is szeretnéd megvenni, akkor keress egy ismerőst, aki meg szeretné venni… 😛 )

Köszönöm a figyelmet/olvasást/esetleges könyvrendelést/vagy bármit!

További szép napot!

Ui.: Vedd meg a könyvet, megéri! 😛

Harag törvényei

Elég régen volt utoljára bejegyzés, és most akadt egy kis szabad időm (meg kedvem), úgyhogy gondoltam feltöltök egy újabb fejezet részletet, amiben Főnixben felszalad a pumpa. Szóval jöjjön is a Sárkánytűz 4. Harag törvényei című fejezete. Jó olvasást!

Harag törvényei /vagy az a részlet, ahol Főnix bepöccen/

“…– Ezt a szemetet! – nyilvánítottam ki tiltakozásomat. – Ez egy nagy kupac, bűzölgő
lócitrom! Ki az, aki ilyet tesz?! A saját fajtáját öleti! A saját népét kínozza és bebörtönzi!
– Lényegében nem a saját fajtája – mondta Veritas.
– Lényegében de! Mert eléggé úgy néztek ki, mint a lovak. Részben lóból vagytok, akár
akarjátok, akár nem! Tudom, hogy milyen nehéz elfogadni, ha nem tetszik, hogy ki vagy, de
el kell fogadnod! Mert az vagy, aki vagy!
– Évszázadok óta megvan ez a viszály a két faj között – mondta csitítóan Spenót. – Harag
meg csak rontja a helyzetet. Nem tehetünk ellene semmit!
– Oh, dehogynem! Mit csinálna szerintetek, ha nem lenne senki, aki úgy táncol, ahogyan ő
fütyül? Nem az ő kezében van a hatalom, hanem azokéban, akiket irányít. Ha nem teszitek
azt, amit akar, akkor nem lesz hatalma. Ilyen egyszerű! – nagyon felhúztam magamat. – Ha
igazán szeretnétek, már rég le lehetett volna szedni arról a trónról a valagát! Ti adjátok a
patájába a hatalmat!
Lehet, hogy kicsit durván fogalmaztam, de túlságosan is felforrt az agyvizem.
Bepöccentem. Meg se vártam, hogy köpni, vagy nyelni tudjanak. Csak megfordultam és
elvágtattam az erdőbe…”

Ennyi lenne mára!

További szép napot!

Árnyék

Szóval, a legutóbbi bejegyzésemben említettem, hogy szeretnék a közeljövőben egy újabb karakterjellemzést, nem annyira részleteset, mint Főnix 2.0 volt, hanem egy rövid, egyszerű összefoglalást, az egyik új szereplőről. És valószínűleg tanulnom kellene, mert holnap iskola, és van rá esély, hogy írok legalább egy dolgozatot, én mégis úgy döntöttem, hogy bejegyzést írok, mert miért is ne? Majd tanulok később…

Úgyhogy a mai napra egy új szereplővel, Árnyékkal rukkolok elő, akiről még eddig szerintem nem is esett nagyon szó. Szóval következzen Árnyék.

Árnyék

Árnyék
Árnyék

Igen, így Tüzes meg Főnix után, a fény után bedobom a sötétséget. Kell a kontraszt.

Szóval, Árnyék a Sárkánytűz hét fős csapatának egy tagja. Ő egy fekete sárkányló csődör. Mily meglepő…

“…A jobb szélső egy nagy fekete volt, hasonló, mint Black, de mégis az volt az érzésem, hogy ő egy kicsivel félelmetesebb. Éjfekete szőre volt, szinte semmi jegy. Csak a jobb hátsó lábán volt egy bokáig érő folt. A szárnyait maga mellett tartotta. A sörénye rakoncátlan tincsekben ölelte körbe a nyakát. Zöld szemei voltak. Az orrhátán is tüskék helyezkedtek el. Az orrától a homlokáig nőttek a tüskék, egyre nagyobbra. Enyhén visszahajlottak. A fülei végéből is kibújt egy-egy darab…”

Árnyék személyiségéről sok mindent nem tudok mondani, mert ebben a könyvben annyira tömérdek sok információt nem tudunk meg róla. Hűséges Veritashoz, hosszú ideje ismerik egymást.

Harcos típusú, de ez igazából a legtöbb sárkánylóról elmondható. Azon kívül, a színéből kifolyólag jól beleilleszkedik a környezetébe alkonyattól pirkadatig.

De jelen pillanatban több információval nem szolgálhatok róla. Ha szeretnétek többet megtudni, ahhoz bizony el kell majd olvasnotok a könyvet.

Mára ennyit szerettem volna megosztani veletek.

További szép napot!

Egy rossz patákban lévő birodalom

Hát újra itt vagyok, egy újabb poszttal. Mint azt már a címből kitalálhattátok, egy újabb részlet fog következni. Hamarosan szeretnék egy újabb karakterjellemzést készíteni, egyelőre nem olyan részleteset, mint amilyen Főnixről legutóbb készült. De ez valószínűleg nem a jövő héten fog megtörténni, legalábbis péntekig biztos nem, mert most nagyon bejött a tanulás, és dolgozatok hegyei tornyosulnak előttem, úgyhogy legkorábban jövő hét végén fogok szerintem újra jelentkezni. De elég is legyen a szájtépésből, és jöjjön az a részlet a Sárkánytűz 3., Egy rossz patákban lévő birodalom című fejezetéből…

Egy rossz patákban lévő birodalomEgy rossz patákban lévő birodalom

A repüléssel magával nincs semmi bajom. De a problémát nem is ez jelentette, hanem az, hogy egyáltalán nem tudtam repülni. Lehet, hogy Bellona megtanította Karommal, de azóta nem nagyon gyakoroltam a dolgot. Meg lehet, hogy annyira nem is tanultam meg a repülés mesterségét. Így hát egy pár méteres könnyed repkedés után megint mindent elfelejtettem. Folyamatosan abbahagytam a csapkodást és néha még össze is csuktam a szárnyaimat. Ilyenkor pedig zuhanni kezdtem. Most a bénázásomra meg nem volt időnk.
– Megvagy, Főnix? – kérdezte Veritas aggódva, és megállt a levegőben.
– Igen! – kiáltottam idegesen. – Teljesen ura vagyok a helyzetnek!
Újra zuhanni kezdtem. A másik nagy problémám az volt, hogy ha ideges lettem repülés közben, akkor megint csak összecsuktam a szárnyaimat.
– Biztosan?

Hát, igen. Ez most nem lett túl hosszú, de azért mégis valami, nem? Egyelőre nem érzem úgy, hogy a 3. fejezet készen állna egy nagyobb feltárásra, mert 99,99% esély van rá, hogy sok helyen átírom. Úgyhogy mára csak ennyivel szolgálhatok.

További szép napot!

A számkivetett

Vége van az őszi szünetnek, mindenki újult erővel tért vissza a héten az iskolába… Nem, ilyen nem létezik.

Én személy szerint felpörögtem, csak nem az iskolai teendőkkel kapcsolatban. Újult erővel tör elő belőlem az olvasási és írási vágy, úgyhogy mindkettőbe belehúztam. És úgy gondoltam, hogy ideje egy újabb részletnek a Sárkánytűzből. Egy kis teremtéstörténet. Szóval jöjjön is egy részlet a második fejezetből:

A számkivetett

“…– Én is – folytatta Veritas, már kevésbé távolságtartóan. – A történetem, mi? Hol is kezdhetném?
– Mondjuk a legelején?
– Oké – vett egy mély levegőt és belevágott. – Réges-régen élt egy szörnyű sárkány errefelé. Hatalmas volt, a testét pikkelyek borították és tüzet okádott. A környezetében mindent leégetett, ezért is van olyan kevés erdő a környéken. Ahol mi most vagyunk, az a Sárkányföld egy szigete. De erre majd később térek vissza.
A néhány állatfaj, akik itt éltek gyorsan meghaltak, mert ez a sárkány a felhők mögül borította el őket lángokkal. Így a végén csak ő és egy kanca élte túl, mert az a ló elbújt egy mély barlangban. Éppen világra hozta kislányát. Így tehát a szörnyű sárkány elől megmenekültek. A pikkelyes rémség azt hitte, hogy egyedül maradt és lefeküdt aludni. Egy sárkány képes akár évekig is mély álomban aludni. A kanca és lánya megvárták ezt az alkalmat, kimerészkedtek és megölték a sárkányt. Az istenek mérgesek lettek a kancára és lányára e miatt a tett miatt, mert az a sárkány volt az utolsó ezen a földön. Egy ilyen csodálatos lény megölése pedig súlyos büntetést érdemel. A kiscsikót megölték és az anyát átváltoztatták egy sárkánylóvá, hogy szenvedjen és ne tartozhasson egyik fajhoz sem. Se nem ló, se nem sárkány. Majd a kanca halálakor ötven-ötven sima ló és sárkányló született meg a földből.
Sokan úgy tartják, hogy az Ősi Földet az istenek karmolták meg, ezért váltak el a szigetek, és ezért vannak Sárkányföldnek a nyugati részén tépések…”

Hmm… Most így újraolvasva elég érdekesnek hangzik… De mindegy. A végleges formában már valószínűleg úgyis kicsit (nagyon) át lesz dolgozva. Ez még csak egy kezdetleges forma. Majd a második javításnál… Úristen! Még mennyit kell javítani! Nem is zavarok tovább senkit. Megyek dolgozni.

További szép napot!

Főnix 2.0

Nos, mint azt az előző bejegyzésben említettem, készítettem egy részletes karakterjellemzést Főnixről. (Majd fogok a többiekről is, de csak szép sorjában…) Mivel befejeztem, gondoltam felrakom az oldalra, hogy ha valakinek nem lenne olyan tiszta, vagy jobb képet szeretne kapni róla, az most minden információval megismerkedhet.  Úgyhogy jöjjön Főnix!

Külső tulajdonságok:

Szőrzet színe: alapszíne a sárga, amit gyakran vörösnek hívunk, de igazából egy barnásFőnix_szőr árnyalat (nagy színpötty). Főnix ettől a barnától azért jelentősen különbözik. Megtalálható benne a sárga lovakra jellemző barna szín, de őt mégis vörösnek hívjuk a könyv folyamán. Mert ő nem egyszerűen csak sárga. A szőre sötétvöröses árnyalattal rendelkezik (alsó kis színpötty). Ez vegyül bele az ő szőrébe, ezzel nem lesz simán sárga, hanem ténylegesen vörös. Ezen kívül még világos (felső kis színpötty) és sötét (középső kis színpötty) barna szőrszálakkal kevert helyek is vannak a testén.

Főnix_láb

Főnix_fejJegyek (foltok): mint a legtöbb lónak, Főnixnek is fehér színűek a jegyei. Nem hófehérek, de fehérek. Öt fő jegye van Főnixnek. A legfontosabb a fején található, láng alakú foltja. Igaz a láng részt a legtöbbször az üstöke eltakarja, de azért sokszor látható. Ez a második legfontosabb ismertető jegye. Főnix további jegyei a lábain találhatóak. Mind a négy végtagján húzódik egy-egy folt.

Sörény és farok: Főnix sörénye és farka hasonló színű, mint a teste. A különböző vöröses-barnás árnyalatú szálak keverednek Főnix_sörény_farokbenne. Alkalmanként olyan hatást kelt a sokféle vöröses szál, mintha egy tűzköteg úszna utána. Ha a nap fénye a sörényére, farkára vagy szőrére esik, az mintha szikrákat szórna.

Szemek: Főnix szemei viharszürke (sötétszürke) színűek. Hogyha valaki elég jól megfigyeli, és mélyen a szemébe néz, akkor megláthatja a szemeiben táncoló lángokat, amelyek a saját magában égő tüzet tükrözik. Szeminek színét, édesanyjától, Esperanzától örökölte.Főnix_szem

Bónuszok: Főnixnek nemcsak a tűz jutott különleges képességként. A tűz segítségével képes szárnyakat és szarvat magára „varázsolni”. Az oldalán, vagy a homlokán (ott ahol a szárnyak, vagy a szarv lenne) lángcsóvák lobbannak fel, ha elő szeretné venni ezt a két Főnix_tollbónuszképességét. A lángok úgymond „felépítik” a szárnyát, illetve a szarvát, majd kialszanak. A szarva szőre színével egyezik meg. Szárnyának tollai is szintén az ő szőrének színével egyeznek Főnix_szarvmeg, azonban a tollak végei fehérbe mennek át.

Megjelenés: Nagyjából úgy kell elképzelni, mintha összekevernénk egy arab telivért, egy musztángot és Szilajt (a Szilaj: A Vad Völgy Paripája c. meséből) és voálá! Megkaptuk, hogyan is néz ki. Körül-belül 150-160 cm marmagasságú csődör. Hosszú, vékony, izmos lábai vannak, amiknek segítségével villámgyorsan képes futni, még nehezebb terepeken is. A feje egyenes. A kiállása büszke és fenséges.

Belső tulajdonságok

Személyiség: kedves, barátságos, okos, jól nevelt, védelmező, békekedvelő, játékos, olykor pimasz. Fél a saját erejétől, és vannak olyan időszakok, amikor legszívesebben eltűntetné az egész tűz dolgot. Szóval, kicsit nehezen fogadja el önmagát. Valamint a tűz okozta dolgok miatt bizalmatlan is szokott lenni. A lovak ellenségei az ő ellenségei is. Ha arról van szó, képes ölni. Nem érzi jól magát, meg nem is élvezi, de megteszi, ha meg kell tennie. Semmi nem állítja meg, ha a családja (és a lovak) veszélyben van(nak), néha túlságosan is védelmező típus. Olykor-olykor meggondolatlan, hirtelen haragú. A „munkájából” kifolyólag bátor és rettenthetetlen, vagy akár vakmerő (főleg, ha meg kell védeni a lovakat). Ezek a személyiségjegyei a legfontosabbak/leggyakrabban alkalmazottak, de mindig kiderül róla valami új.

Fizikai tulajdonságok

Fizikai tulajdonságok: gyors, kitartó, ügyes, erős, jó harcos.

És persze a legfontosabb mind közül, hogy ő a tűz.

Természetesen senkinek sem szeretném befolyásolni a saját elképzeléseit Főnixről. Ez a leírás azt tartalmazza, hogy én hogyan képzelem őt el.

Kreditek:

Lófej és lábak: http://chronically.deviantart.com/
Lószem: http://missmetro.deviantart.com/
Szarv: http://mistholme.com/wp-content/uploads/2014/02/horn_unicorn.jpg
Toll: http://blackrayser.deviantart.com/art/Feather-Lineart-264849280

Főnix legutóbbi jellemzése: (link)

További szép napot!

A karakter, szereplő elnevezése és leírása szerzői jogi védelem alatt áll!