Clare Mackintosh: I See You

Clare Mackintosh: I See YouMi a…

Oké, kezdjük az elején. Egy kicsit nehezen indultam az I See You-val, mert a történetet majdnem 100 oldalba tellett felvezetni, és a szálak csak azután futottak össze igazán. Onnantól kezdve viszont már jobban magával ragadott. Meglepően gyorsan haladtam vele, észre sem vettem, és már több tíz oldalt elolvastam. Miután beindult a történet, az események felpörögtek.

Nem igazán szoktam ilyen kategóriájú könyveket olvasni, mert a fantasy-ban szívesebben mozgok, de ennek a könyvnek a története megfogott, és nem is csalódtam benne. A nyomozás az első, lassú felfedezések után magába szippantott, és izgatottan vártam, mi lesz a vége ennek az egésznek. Read More

Az őrzők tüze | Újraolvasás

Az őrzők tüze | ÚjraolvasásElérkezett Az őrzők tüze ideje!

Nem olyan rég volt, hogy ezt a könyvet többször végignyálaztam pár hét alatt, hogy minden hibát kiküszöböljek benne, szóval még elég frissen élt az emlékezetemben, mi történik benne. Azt mondanám, hogy Az őrzők tüze olvasása során már sokkal jobban látszódik, hogy fejlődtem az írás terén. Kicsit felnőttesebb, kicsit érettebb, de azért még mindig hasonló stílusú, mint az előző két kötet.

Ez az a rész, ami még mindig megállná a helyét önálló kötetként (bár elég zavaros lehet az előző kötetek nélkül), mégis fontos a folytatás szempontjából. Végre kiderül, mi is Főnix célja, miért kapta ajándékba a Tüzet, és megismerhetjük az igazi Sötétséget. És végre ideje visszatérni a Kontinensre. 😉 Read More

Sárkánytűz | Újraolvasás

Sárkánytűz | ÚjraolvasásMegvolt a Sárkánytűz újraolvasása is, és itt vannak a gondolatok, amik felmerültek bennem:

A Futó tűz után végre elolvastam a kiadott verzióját a Sárkánytűznek is. Ezt még annyira sem próbáltam meg kiadás után elolvasni, mint az első részt. Most végre sor került rá.

Még mindig tudnék mit változtatni, szavakat lecserélni, belejavítgatni magába az írásba, de már látszódik, hogy fejlődtem a Futó tűz óta. Az is látszódik, hogy Főnix is kicsit komolyodott, bár nem sokat. Az igazi változás inkább Az őrzők tüzében lesz, abban jobban megfigyelhető a változás az írási stílusomban is, legalábbis szerintem. Read More

Ezt olvastam júliusban | 2018

Vége van a júliusnak, úgyhogy nézzük, mit olvastam a hónapban! Júliusban összesen hat könyvet sikerült kivégeznem, és most ezekről írok pár sort, illetve mindegyikhez linkelem a molyos/itteni értékelésemet.

Ezt olvastam júliusban | 2018Elena Favilli · Francesca Cavallo: Esti ​mesék lázadó lányoknak

Nem tudom, hogy kisgyerekek mennyire tudnák értékelni a könyvet. Valahogy úgy érzem, ez nem a tíz év alatti korosztálynak szól.

A könyv alapkoncepciója egyébként jó, csak lehet, nem így kellett volna kivitelezni. Nem azt mondom, hogy ez egy rossz könyv lett volna. De azt sem gondolom, hogy egy egyoldalas rövid összefoglalóval el lehetne mondani a könyvben szereplő nők történetét. Read More

Joó Katalin: A boldogság forrása: a kutya

Joó Katalin: A ​boldogság forrása: a kutyaRá fogok szokni, hogy ilyen rövid értékeléseket írjak, és ezeket posztoljam is, úgyhogy jöjjön a legfrissebb olvasmányom, A boldogság forrása: a kutya értékelése!

Ezt a könyvet az írója küldte el nekem, és ezúton is köszönöm szépen a megkeresést! 🙂

A könyv története egy kisfiú és egy kutya barátságára koncentrálódik, valamint az állatok tiszteletéről szól.

A kötetben voltak szép gondolatok, melyek mindenki számára fontosak lehetnek, de mégsem tudtam magamat teljesen beleélni a történetbe. Ez amiatt lehet, hogy szerintem egy 12 éves gyerek, aki a narrátora is a könyvnek, nem úgy beszél, ahogyan azt a kora indokolná. Az egész könyv olvasása során úgy éreztem, mintha egy idős ember mesélte volna a történetet, nem pedig a főszereplő gyerek.

Read More

J. R. R. Tolkien: A ​szilmarilok

J. R. R. Tolkien: A ​szilmarilokTolkiennek mindig sikerül megkönnyeztetnie, úgyhogy nem meglepő, hogy A szilmarilok is hasonló hatást ért el.

Sokáig gondolkodtam, hogy elolvassam-e a könyvet, mert tudtam, hogy nehéz lesz követni, de már nagyon szerettem volna többet tudni Középföldéről. Így most jobban átlátom a történetet, és sok karakternek a hátterére is fény derült a kötetből.

Tény, hogy nehezen követhető, mert rengeteg név, hely és élőlény szerepel a kötetben, így néha én sem tudtam, mi történik. Ettől függetlenül nagyon elveztem, és nagyon jó volt újra belevetni magam Tolkien világába. Most késztetést érzek egy Gyűrűk ura filmmaratonra. 🙂

Végezetül, szeretném kijelenteni, hogy Tolkien egy zseni, és még mindig imádom, annak ellenére is, hogy voltak nehézségeim az olvasás során.

Értékelés: ★★★★

Psszt! Itt is aktívkodom:

moly.hu | Instagram | Facebook | YouTube

Neil Gaiman: Sosehol

Neil Gaiman: SoseholA világ és ami alatta van

Richard Mayhew egy fiatal üzletember jó úton a fényes karrier, szép feleség és kellemes élet felé… ami mind semmivé lesz, amikor egy bajba jutott lány segítségére siet. Jótette jutalmául a hétköznapi Fenti Londonból átkerül a baljós, sötét Lenti Londonba, az elveszett idők, elveszett helyek és elveszett emberek bizarr világába. Különös társaságba csöppen: Ajtó – a lány, akin segített – nemesi származású és szülei gyilkosát keresi; de Carabas márki kétes szívességeket behajtva éli még kétesebb életét; Vadász a világ legnagyobb szörnyeit hajszolja.

A csatornák és metróalagutak labirintusában velük kell boldogulnia Richardnak, hogy segíthessen másokon és így segíthessen magán is. Vajon megleli-e azt az életet, amelyet már jóval korábban elveszített, mint hitte?


Read More

Madeleine L’Engle: Időcsavar 1-2

Madeleine L'Engle: Időcsavar 1-2Miután sikeresen túléltem Az ember tragédiáját, ami kifejezetten tragikus olvasmány volt, nem érzem az agyam, és az egyetlen, amiről most írni tudok, az egy olyan könyvsorozat első két kötete, amit nem tudok hova tenni.

Madeleine L’Engle Időcsavar sorozatából megvolt itthon három rész. Mit volt mit tenni, mikor kifogytam a könyvekből, felkaptam az első részt. Na most, nem volt rossz a könyv, de a jótól is távol állt.

Madeleine L’Engle: Időcsavar (Időcsavar #1)

A legnagyobb probléma, hogy fogalmam sincs, mi történt a könyvben. Magyarul olvastam, elejétől a végéig, és először azt hittem, hogy Na, ez egész jó. De ez az érzés csupán három fejezeten keresztül tartott, mert akkor beindult a történet, akármi is legyen az. Lehet, meg kellett volna állnom három fejezetnél, és abbahagyni ott a könyvet, akkor több mindent el tudok róla mondani. Read More

Rick Riordan: The Ship of the Dead (Magnus Chase #3)

Rick Riordan: The Ship of the Dead (Magnus Chase #3)Tudjátok, hogy imádom Rick Riordant, igaz? Ha megnézitek az “R” alatti neveket a “Matilda könyvespolca” oldalamon, látjátok, hogy 90%-ban Rick Riordan könyveket tartalmaz. A Magnus Chase and the Gods of Asgard egy újabb trilógiája volt az írónak, aminek az első részéről nem, de a másodikról írtam véleményt. És most írok a harmadikról is, mert mindig szomorú befejezni egy Rick Riordan sorozatot, és valahogyan ki kell öntenem a lelkem, anélkül, hogy órákon keresztül pörgetném a tumblr-t valamelyik témához kapcsolódó címke alatt.

Nem szeretnék túl hossza a The Ship of the Dead cselekményéről beszélni, így csak gyorsan kiélem fangirl-vágyaimat, és már végeztünk is. Read More

Jane Austen: Emma

Gondoltam gyorsan írok egy bejegyzést, amiben közzé teszek egy újabb részletet a harmadik könyvemből (ha már múlt hétvégén végigszenvedtük a szerkesztő összes piros javításának ellenőrzését), de aztán eszembe jutott, hogy tegnap este befejeztem egy újabb Jane Austen könyvet (Emma), így inkább arról írok egy nyúlfarknyi kis véleményt.

Mindig tiltakozom a Vörös pöttyös szint, nagyon romantikus könyvek ellen, de kivételt kell tennem, ha Jane Austenről, vagy egyéb 18-19. századi angol romantikus történetről van szó. Bevallom, nem sokat olvastam még ilyet, de filmet pont eleget, talán még többet is láttam, mint kellett volna. (Csak a Jane Austen regények alapján írt filmeket ha említeném, de azon kívül még van sok másik.) Az egyetlen problémám, hogy ezeket a könyveket nem tudom angolul elolvasni. Jó, még egyszer sem próbáltam, de a 18. századi angol úri nyelv nagyon messze áll a maitól. (Nem valami nagy probléma, teljesen jó nekem magyarul is a könyv, de vannak olyan Penguin Books és egyéb brit kiadóknál klasszikus kiadások például Jane Austenből is, hogy már csak azért megvenné az ember, hogy naphosszat a borítót nézegethesse.)  Szóval nem hiszem, hogy sokat értenék a könyvekből, vagy folyamatosan szótáraznom kellene, mert a fennkölt brit úriságot biztosra veszem, hogy nem érteném. Read More