Tag: kiadás

Könyvkiadás?

by Matilda
Könyvkiadás?
Megkocsikáztattuk a kicsikét…

Könyvkiadás? Próbáljuk meg…

Szóval, ma elmentünk, hogy beszéljünk az egyik kiadó egyik szerkesztőjével, hogy hogyan lehetne kiadni a könyvemet és a vele kapcsolatos részleteket. Úgyhogy most teljes mértékben pörög az agyam. El kellene dönteni, hogy hogyan akarjuk kiadni. Ezt pedig elég nehéz így eldönteni. Én például teljes mértékben döntésképtelen vagyok. Nem tudom, hogyan kellene. Nem vagyok jártas az ilyenekben. Legalább a mai túránkkal megtudtuk, hogy merre hány méter. Ez is már haladás.

Az első könyvet ugye már mondtam, hogy újra elkezdtem átnézni, kijavítgatni, belejavítgatni. Szóval a jelenlegi állapot szerint, valószínűleg az eddig feltöltött részletek is változni fognak. Sőt, biztosan van bennük némi változás. Tekintve, hogy valószínűleg tele vannak szóismétléssel meg hasonlókkal. Úgyhogy még nem biztos, hogy minden úgy lesz, mint ahogyan az oldalon szerepel.

A könyvvel kapcsolatosan még van néhány dolog, amit el kell intézni. Kell még készíteni hozzá illusztrációkat, át kell nézni a hibákat, a helyesírást, össze kell kaparni neki egy jó borítót és egyebek. Szóval van még tennivaló. Főleg, hogy rengeteg apró részletet toldottam hozzá a kézirathoz, amit át kell majd írni a könyvbe, meg vannak részletek, amiket teljes mértékben átírtam. Jó buli lesz! Legalább nem fogok unatkozni!

A könyvkiadás alapból nekem egy elég necces dolognak tűnik, de majd csak megoldjuk valahogyan. Én elhatároztam, hogy ki fogjuk adni, és ezt nem vagyok hajlandó feladni. Álmok nélkül nincs valóság. Én hiszek benne, hogy ez nemcsak egy álom, és hamarosan valóság lesz belőle. Legalábbis a remény hal meg utoljára.

Ennyi lettem volna mára. A következő bejegyzés valószínű, hogy Valentin-napon fog következni.

További szép napot!

 

Leállíthatatlan agyműködés

by Matilda

A mai napra egy egyszerű témát találtam ki: a leállíthatatlan agyam.

Nemrég ugyebár befejeztem a 2. könyvem írását is, és nekiálltam, hogy kijavítsam. Közben pedig kitaláltam, hogy akkor csak át kellene olvasni még egyszer az első kötetet is. Úgyhogy fogtam a kéziratot és egy piros tollat, majd nekifogtam az átolvasásnak. Nem kellett volna. Körülbelül most tartok a könyv felénél és már rengetek piros tinta került a lapokra. Olyan, mintha valaki elvérzett volna rajtuk. Na, jó! Azért annyira nem sok, de toldottam hozzá eleget. Sőt, valamelyik reggel kitaláltam, lehet hogy ma, már nem emlékszem, hogy a prófécia, ami Főnix “végzetéről” szól, nem lesz jó. Legalábbis az utolsó sorának nincsen értelme, mert igazából nincs a könyvben semmi ahhoz hasonló. Úgyhogy vagy alkalmazkodom a jóslathoz, vagy újraírom az utolsó sort. Jaj, de jó buli lesz! Nem vagyok egy nagy költő és azt a négy sort is sokáig tartott összeszedni. Oh, Atyám..

Szóval, igen. Teljes erőbedobással írogatok. Most már arra is rászoktam, hogy az iskolában a két óra közötti szünetben is a könyvet javítgatom. Az osztálytársaim már kezdik unni a dolgot, de kit érdekel a véleményük? Engem nem csak a kockulás érdekel. Persze tisztelet a kivételnek!

Amit még nagyon bírok ebben az állandó javítási dolgon, hogy nem bírok tőle aludni. Ha bedőlök az ágyba, akkor még legalább fél órán keresztül agyalok a könyvön. Fél órán keresztül körmölöm az ötleteimet. Amikor azt hiszem, hogy most már kiapadt az ötlettáram a mai napra, akkor még jön egy nagyon ütős ötlet, és ha nem írom le, akkor elfelejtem. Muszáj leírni, mert különben azon jár a fejem non-stop. Ha meg leírom, akkor legalább nyugodtan alszom. Csak néha jó lenne megnyomni a piros gombot és egy kis ideig nem a könyvön agyalódni.

Most már nagyon-nagyon-nagyon-nagyon szeretném, ha sikerülne kiadni. Elméletileg hamarosan, most már tényleg hamarosan találkozunk a kiadós emberrel és megbeszélhetjük a dolgokat. Hamarosan…

A leállíthatatlan agyműködés most is a kézirat felé parancsolgat, úgyhogy ennyi lett volna mára.

További szép napot!

Főnix

by Matilda

Bevezetés

Oké… Szóval, az Ismerkedés a karakterekkel bejegyzéseimet kitöröltem. De, most kicsivel részletesebben fogok beszélni róluk, azonban egy bejegyzésben csak egy karakterem fog szerepelni. A maiban Főnixről fogtok megtudni többet. Úgyhogy jöjjön Főnix!

Főnix – A csikó, aki tűzben született

Na, a napokban igyekeztem összehozni magamnak egy borítót az első könyvemhezFőnix. Ugyebár így sem tudom, hogy miből fogjuk magát a könyvet kiadni. Ahhoz meg még lehet nem kellene egy profi grafikus megfizetése is, hogy lehessen egy olyan borítóm, amiben nem találok hibát. Szóval, rajzoltam ezt a képet (kattints rá, hogy nagyobb legyen). Borítónak ezt, illetve valami hasonlót képzeltem el. Maga a kép egészen jó lett, de van nagyon sok dolog, ami nagyon-nagyon szúrja a szememet. 1. A tűz. Nem tudok tűzet rajzolni. Ez csak az éppen tűrhető határán van. 2. Fények és árnyékok. Nem tudok fény-árnyék hatást színezni, ha tűz is van a képen.  Amúgy is csak árnyékolni tudok. 3. Van némi problémám Főnix kinézetével is. De ezt majd később részletezem.

“…Nem tudtam, hogy mire érti a „lenyűgöző” jelzőt. Nem voltam az. A fejemen csak egy szimpla folt volt, ami igaz, hogy hasonlított egy kicsit a tűzre. A lábaimon a jegyek pedig végképp nem voltak olyanok. A bal mellsőn a bokám vonala felett húzódott egy folt. A hátsó lábamon lábszárközépig nyúlt egy. A jobbon a bal szintje alatt, az elsőn meg csak a patám vonala felett volt egy kisebb. Tökre átlagosan néztem ki, szerintem.”

Igen. Kinézetre ez lenne Főnix. Egy vörös csődör. Igaz ennek a hivatalos neve sárga, de én azért is vörösnek mondom. Mert ő vörös. Mondjuk ez a képen nem látszódik. Ott sárga. A sörényének és farkának színe egészen jól sikerült. És akkor rátérek a testalkatra. A képen túl nagy a mellkasa. Túl nagy. Ha el szeretnéd képzelni Főnixet, akkor mixelj össze egy arab telivért (3. kép) és Szilajt, a rajzfilmből (2. kép). És akkor a szőrét képzeletben varázsold át vörössé (1. kép) és tedd rá a jegyeket. FőnixVoálá! Megkaptad Főnixet! Na ugye, hogy nem hasonlít a rajzomra?FőnixFőnix

Főnix egy Kontinensen élő csődör(csikó). Nagyon segítőkész, de csak abban az esetben, ha bízik is benned. Fél saját magától és az erejétől, a tűztől. Mivel egy baleset következtében valaki olyannak okoz fájdalmat ezzel az erővel, aki közel állt hozzá, ezért inkább elszalad, elbujdos. De az élet nem hagyja annyiban. Nem menekülhet el senki sem a saját sorsa elől, így hát vörös csikónk sem bújhat el. Az élet, halott édesanyja és más dolgok belezavarnak ebbe a bujdosásba, így Főnix végül ott fog állni, a végzetével szemben. De a többi dolgot vele kapcsolatban majd a könyv elolvasásával megtudhatjátok. 😛

További szép napot!

A karakter, szereplő elnevezése és leírása szerzői jogi védelem alatt áll!

Lásd még: link

 

BUÉK!

by Matilda

Boldog Új Évet Kívánok mindenkinek!

Legyen örömteli, szerencsés 2015-ötök! Én személy szerint jövőre tervezem kiadatni a BUÉK!könyvemet. Januárban elméletileg találkozunk egy kiadóval és remélem, hogy jól fog sikerülni a találka. Reménykedek benne, hogy egy év múlva már a második könyvem kiadásával fogok foglalkozni. Valamint nyáron elballagok, és januárban még vár rám egy felvételi. Pfú… És veletek mi a helyzet? Mit szeretnétek véghez vinni 2015-ben? Bármi is az, előre sok sikert hozzá!

 

 

Kiadás és egyebek

by Matilda

Kiadással kapcsolatos dolgok

Amikor elküldtük az első kiadónak a könyvem szinopszisát, nem éppen egy biztató választ kaptunk rá. Hazaértem és jelzett a telefonom, hogy email-t kaptam. Látom, hogy apám küldte tovább a kiadó válaszát. Magamban már teljesen boldog voltam, hogy máris válaszoltak, aztán elolvastam a levelet és lelankadt a lelkesedésem. Hogy miért? Mert a válaszoló szerint túl fiatal vagyok és egy-két év plusz tapasztalat kellene még. Hát… erre igazából nem tudtam mit mondani. Persze biztos, hogy nem vagyok még profi, de… azért csak összerittyentettem egy komplex történetet. Sőt, valamelyik nap összeállt a fejemben az egész sorozat. Szóval talán már egy kicsit azért értek a dologhoz. De lehet, hogy tévedek.

Nem sokkal ezután elküldtük egy másik kiadónak is, amit a szomszédunk ajánlott. Ők elég gyorsan, pár nap alatt válaszoltak. Igazából a levelük olyan se-se, is-is volt, de több reményt keltettek bennem. Nagyjából az lenne e felállás, hogy mi összekaparjuk a nyomtatásra a pénzt, ők pedig vállalnák a tördelést és egyebeket. Ha kiadjuk, akkor először ezeknek a dolgoknak az árát kellene visszaszerezni, utána pedig ötven-ötven százalékban osztozna a kiadó és az író. Ami szerintem elég jó. Habár nem vagyok túl jártas az ilyenekben. Viszont most már az a pislákolni kezdő lángocskám elkezdett feléledni, úgyhogy most nagyon reménnyel teli vagyok.

A nagy dilemmám még mindig a borítóval van. Szerintem a szünetben el fogom szánni magamat, és megpróbálok összehozni egy számomra is elfogadható borítót. Ha ez nem jönne össze, amire minimum 50% esélyt látok, akkor készítettem magamnak egy B tervet. Mivel a könyvemnek igazából a tűz a lényege, ezért valami arra hasonlító borítóban gondolkozom. (De lehet, hogy a végén valami teljesen más lesz.) Szóval arra gondoltam, hogy rakunk egy nagy tűzet és azt egy jó minőségű kamerával, közelről lefotózzuk. Lehetőleg szép lesz a kép és készen is van a borító. Tádá! Azért reménykedem benne, hogy képes leszek rajzolni hozzá.

Egyebek

Amiről még beszélni, illetve írni szeretnék a mai napon, az a könyvem lenne. Mint már említettem, valamelyik nap kitaláltam a sorozatomat. Vagyis, hogy hány részes lesz, és hogy mik fognak történni a bizonyos részekben. Először csak öt részre gondoltam. Úgy terveztem, hogy lesz egy nagy csata és azután minden elsötétül. Aztán Főnix felébred a Földön és nem bír visszajutni a saját otthonába és vége az egésznek. Soha senki sem tudja meg, hogy mi történt. De ezt nagyon durvának találtam, úgyhogy inkább átírtam. Így elgondolásaim szerint hét részes lesz, valószínűleg egy happy enddel. De, amiket az idő közbeni eseményeknek találtam ki, azok eléggé fordulatosak lesznek, remélhetőleg.

Hát, ennyit szerettem volna veletek megosztani a mai napon.

További szép napot!

Könyvbemutató meg miegymás…

by Matilda

Könyvbemutató

Egy kicsit késve vagyok vele, mert már elég régen történt, de csak most jutottam el odáig, hogy feltöltsem.

A mai napon (2014. dec. 1.) édesapám megtartotta az első könyvbemutatóját, a kalocsai Tomori Pál Városi és Főiskolai Könyvtárban. Szegény síkideg volt, de túlélte, és sikeres is volt.Könyvbemutató meg miegymás...

Maga a bemutató 5-től 6 óráig tartott, majd még sokáig beszélgettek az emberek, és ették a fincsi sütiket. Nekem személy szerint a sütis része tetszett a legjobban. Azok nagyon finomak voltak.

Édesapám verseskötete, a Csillaglélek. Ez egy kemény borítású verses könyv, az 1983-2014 között írt verseinek válogatásából. Van köztük mindenféle témájú írás. Szerelmes, spirituális és erotikus is.
A versek csodálatosak, amikor pedig felolvassa őket az ember, mintha a világ megszűnne létezni körülötte, és csak ő van, meg a vers.

Ah, nem viszem túlzásba az érzelgést. Ez egy tény: apám nagyon jó verseket tud írni. Szeretnél tőle olvasni, akkor menj ide: polirobert.hu

Egyebek

Ettől a könyvbemutatótól még jobban szeretném már a kezemben tartani a saját könyvemet. De néha már kezdem azt érezni, hogy soha nem lesz kiadva. A legnagyobb problémám azzal van, hogy még nincsen borítóm. Igaz kiadó, vagy kiadásra fordítható pénzem sem, de azt még mindig előbb lehet összeszedni, mint egy normális borítót. És mivel én nagyon maximalista vagyok, ezért az a problémám, hogy egyszerűen hiába próbálok meg rajzolni egy borítót, nem tetszik a saját munkám. Ránézek és utálom. Pedig egészen jól rajzolok, de én annál jobbat akarok. És az igényeimet sem adom alább, mert hiába olcsóbb a puha borításos könyv, én akkor is a keményhez ragaszkodom. Nem vagyok egy egyszerű eset, tudom. De nem bírok változtatni rajta.

A probléma a rajzaimmal nem is maga a rajz, azt hiszem. Hanem mindig találok egy apró vonást, amit már nem bírok kijavítani, vagy nem tudok és eldurran az agyam. Ha meg már észrevettem, akkor csak azt az egy, észrevehetetlen hibát látom, és képtelen vagyok elfogadni, hogy az legyen a borítóm. (Meg igazából még azt sem találtam ki, hogy mi is legyen rajta, de csitt! Ez titok.)

Szóval, igen. Vannak még akadályok annak a könyvnek az útjában, de átverekszem magamat rajtuk. Nem érdekel ki mit mond. Akkor is ki lesz adva, egy éven belül! Ha nem, akkor… nem tudom. De tutira ki leszek akadva, feladom az írást és örök magányosságban fogom letölteni az életemet, szégyenteljesen, a szobámba bezárkózva. Úgyhogy nagyon jó lenne, ha sikerülne kiadnom.

További szép napot!