Amióta elkezdtem olvasni Andrzej Sapkowski első Vaják könyvét (The Last Wish/Az utolsó kívánság), alig bírtam kivárni, hogy befejezzem. Sajnos a befejezés nem volt olyan kielégítő, mint szerettem volna.
Miután minden igyekezetem ellenére befejeztem A csikó, aki tűzben született ötödik részének írását, és a Trónok Harca elrúgta a pöttyöst (most már Jon Snow helyett Team Night King…), minden erőmmel a Vaják könyvekre koncentráltam. Nem mondom, hogy nem tetszett, vagy rossz volt az utolsó rész, mert hazudnék. A problémám csupán annyi, hogy számomra az utolsó rész nem volt befejezve. És semmit nem utálok jobban a lezáratlan végeknél.
Vaják #1
Andrzej Sapkowski első Vaják/The Witcher (mert természetesen angolul olvastam) könyve Az utolsó kívánság, ami még nem maga a Vaják igazi története. Ez amolyan felvezetés. Nem előtörténet, vagy előzmény, hanem a későbbi események megértésére, vagy később felbukkanó karakterek előzetes ismertetésére szolgál. Ugyanúgy lényeges szerepe van a történet szempontjából, mert vannak bizonyos dolgok, amik a hat rövid történetből nyernek értelmet. Bár szerintem volt olyan, aminek semmi dolga nem volt a későbbiekben, de ez lényegtelen. A könyv maga jó volt. Igazából Trónok Harca és Gyűrűk Ura féle volt, de minden középkorra hajazó fantasy ilyen. A Trónok Harca véresebb szerintem a Vajáktól, és durvább, a Gyűrűk Ura meg épp ellenkezőleg, sokkal enyhébb.
Használd ki az alkalmat, és fürödj meg magad is. A szag alapján nem csak a lovad fajtáját és korát, de még a színét is meg tudom állapítani.
Vaják #2
Követve Geralt of Rivia (visszautasítom a “Ríviai Geralt” megnevezést), jön a második Vaják könyv, ami még mindig rövid(ebb) történeteket tartalmaz, és még nem érkezünk el a fő szálához a kalandnak. A végzet kardja/The Sword of Destiny már bemutat nekünk egy újabb létfontosságú karaktert, nevezetesen Cirit (Cirilla (Fiona Elen Riannon)). Szóval megvan Geralt, Yennefer, Dandelion (alias Kökörcsin) és Ciri.
– Hagyd csak – mondta a bárd, és még hozzátette velősen: – Soha sem lesz második lehetőség, hogy jó első benyomást tégy.
Vaják #3
Végül elérjük azt a könyvet, ahol megkezdődik az igazi történet. Miután az előző rész végén Ciri és Geralt egymásra talált, együtt elmennek Kaer Morhenbe, ahol aztán megismerhetjük a többi vajákot, és Triss Merigold is előkerül. Később a könyv folyamán, Ciri Yenneferrel tanul varázsolni, és Geralttal különválnak. Kezd kialakulni a történet, és felbukkan a misztikus Elder Blood, valamint Cirinek furcsa látomásai vannak.
– Sokat veszítek a vonzerőmből, ha közelebbről is megismernek.
Vaják #4
A megvetés ideje/The Time of Contempt kezd felpörögni. A varázslók két félre szakadnak, vannak akik Nilfgaardot, és vannak, akik az északi királyokat támogatják, ennek következtében egy banketten összeesküvést szerveznek. A teljes kavarodás következtében Geraltot helybenhagyja Vilgefortz, és a vajákot Brokilonba teleportálja Triss, hogy ott meggyógyítsák. Cirit így a védelmezője képtelen megvédeni, de a lány sikeresen átjut a Tower of Gulls-ban lévő portálon, megmenekülve Vilgefortz-tól. A könyv végén Dandelion elmegy megkeresni a vajákot, és együtt útnak indulnak, megkeresni az eltűnt Cirit, aki azzal, hogy belépett egy hibás portálba, nem tudhatta, hova került, és lényegében mindenki őt keresi, csak senki nem találja. Végül csatlakozik a “Rats” nevű bandához, Falka néven.
– Igazad van, ezek mesék. De tudod, mikor szűnnek meg a mesék mesék lenni? Abban a pillanatban, amint valaki hinni kezd bennük.
Vaják #5-6
A Tűzkeresztség/Baptism of Fire során összeverődik a Ciri-megmentő/felkutató csapat. Geralt, Milva, Dandelion, Regis és Cahir. Együtt próbálnak az eltűnt lány nyomára bukkanni, aki idő közben egészen jól érzi magát a “Rats” nevű bandában. A következő kötetben (Fecske-torony/The Tower of Swallows) még mindig kutatják a lányt, de eközben Cirilla elmeséli egy remetének a történetét, hogyan kellett menekülőre fognia, és hogyan ölte meg Bonhart a barátait. A végén pedig a toronyhoz menekül, ahol a vérében rejlő mágia segítségével képes átlépni más helyekre és más időkbe, más világokba. Aztán jött az utolsó kötet.
Ezek meggyilkoltak! – ordította a költő, halott létére egész hangosan.
Vaják #7
A The Lady of The Lake a sorozat legutolsó és legvastagabb kötete. Az elején Ciri találkozik Galahaddel, akinek végül is elmeséli a teljes történetet, de ami a könyvben van, az az, hogy mi történt azután, hogy bement a toronyba. Elmeséli, mit akartak tőle a tündék (gyereket), hogyan szökött meg tőlük (keresztül minden időn és helyen), hogy végül eljusson Vilgerfortz erődjébe, ahol Yennefert fogva tartják. Mindeközben látjuk, hogy mit csinált Geralt és a felmentősereg, és hogyan jutottak el végül ők is az erődbe, hogy megmentsék a lányt és a mágusnőt.
A Gyűrűk Urán nőttem fel, és azért ott szíven ütött Boromir halála, de köszönet Tolkiennek, amiért csak egyet ölt meg a kilencből. Andrzej Sapkowski ezzel szemben a csapatból csak Geraltot hagyta életben (meg Dandeliont, aki nem tartott velük az erődbe), és ez nem esett jól. Nagyon nem esett jól. De legalább Yennefer, Ciri és Geralt újra együtt voltak, ami valamennyi engeszteléssel szolgált.
Ami enyhén arra késztetett, hogy eldobjam a könyvet, az az a pillanat volt, mikor kiderült, hogy Ciri apja, Duny, akit mindenki halottnak hitt, mint kiderült Emhyr var Emreis, Nilfgaard császára, aki (csak nem?), szintén Ciri (a saját lánya) gyerekét szeretné. Mármint azt szeretné, hogy a lányának tőle legyen gyereke, aki majd megmenti a világot. Szerencsére ezt az ötletet elvetette, és végül a hamis Cirit vette el.
Ami engem leginkább érdekelne, az a történet vége. Ciri megjósolta Geralt halálát, és végül is, a vaják meghalt. De legjobb értelmezésem szerint, valami varázslatot használt Ciri az unikornis segítségével, tehát felélesztette, nem? Aztán őt és Yennefert berakta egy csónakba, és hárman eltűntek a ködben. Aztán Yennefer és Geralt felébredtek valahol, nem tudják hol, és ennyi. Ciri és Galahad ellovagolnak a naplementébe és könyv lezárva. Én pedig csak ültem és pislogtam, hogy most mi van? Miiiii vaaaaan? Ez a könyv vége? Ez nem lehet? Mi lett velük? Magyarázatot követelek!
Összegzés
A könyv E/3-ben van írva, és folyamtosan váltjuk, hogy éppen kinek a szemszögéből nézzük a történetet, valamint az időben is ugrálunk. Ez néha zavart okozott számomra, de a történet ugyanúgy élvezhető és fantasztikus volt.
Rájöttem, hogy a műfaj, ami nekem kell az a fantasy. A Gyűrűk Ura, a Trónok harca (bár a könyvvel még nem haladok) és a Dragon Age: Inquisiton, amit a nővérem nemrég fejezett be, biztosított arról, hogy tényleg ezt a műfajt szeretem. De a GYU-t olvastam már, a Trónok harca folyamatban van, a Dragon Age-ből pedig nincs könyv (sajnos 🙁 ), tehát ideje volt rávetnem magam a Vajákra, amit mellesleg úgy találtam meg könyvként, hogy láttam a játékot, és az tetszett meg. Mikor megtudtam, hogy eredetileg könyv volt, azzal a lendülettel mentem Bookdepository-ra megrendelni.
Bárki, aki szereti a fantasy-t, bátran veselkedjen neki a Vaják könyveknek, mert ígérem, tetszeni fog. Mindegyik könyvet egyenlően imádtam (kivéve az utolsót, mert arra kicsit mérges vagyok).
A The Witcher, mint videojáték létezik, de nem vagyok valami nagy gamer, viszont az a hír járja, hogy a The Witcher egy Netflix Original Series lesz, amit nagy izgalommal várok, és remélem hamarosan bekövetkezik, mert nagyon szeretném képernyőn látni a Vaják történetét.
Értékelés (teljes sorozat és egyenként minden könyv): ★★★★★
“We won’t manage to do much more than we’re capable of,’ he said more quietly and more warmly. ‘But we shall all do our best to make sure it won’t be much less.”
